Richard egy 6 fős csoportos túrát idézett fel elsőként. Egy hidroplán vitte őket Spruce Lake-ig, mely Kanada vad részén található. A terv az volt, hogy 100 kilométert tekernek vissza, a civilizációba. Általában két napba telik megtenni ezt a távolságot, az éjszakát pedig egy másik tó mellett szokták eltölteni. Alkonyat előtt biztonsági okokból minden hátizsákot fel kell tenni egy fára.
A csapat egyik tagja elmulasztotta ezt megtenni, és az éjszaka közepén furcsa hangokra ébredt. Amikor felkapcsolta a lámpáját, egy medvével nézett farkasszemet, aki épp a hátizsákját tépte szét. Amikor a medve rájött, hogy rajtakapták, eltűnt az erdőben. A hátizsákkal együtt. „Szinte mindenét elvitte a medve” – mesélte Gasperotti. „Szerencsére mindig van nálam néhány extra felszerelés, amiket kevésbé drámai esetekre készítek be, és ez most is jól jött – étel, ital és tartalék ruha is kellett.”
Annak érdekében, hogy ne tévedjenek el, Richard nem hagyatkozik az online navigációra. Legtöbbünkkel ellentétben ő előre letölt egy offline térképet. Ráadásul van nála egy papír térkép is, melyre felírta a segélyhívó számokat.
A megközelíthetetlen területeken vagy a nagy hegyláncokban, mint Kanadában, Azerbajdzsánban vagy Mongóliában, műholdas telefont is hord magával. Egy nagy teljesítményű power bank pedig akár hét telefont is fel tud tölteni.
Egy másik út során, Ausztriában, az egyik biciklis egy baleset során eltörte a combcsontját. Hogy elkerülje a sokk okozta hipotermiát, Richard úgy tartotta melegen, hogy egy hőszigetelő fóliába csomagolta. „Az aranyszínű hőszigetelő fólia sokszorosan kifizetődő, hiszen igazán sokoldalú felhasználási lehetőséget kínál” – mondta. Amikor az időjárás hirtelen megváltozik és a hőmérséklet drámaian lecsökken, a fólia jól jön plusz rétegként. „Élet-halál kérdése lehet a hipotermia egy sérülés esetén, vagy ha valahol váratlanul ottragadunk éjszakára. A fólia olyan, mint egy rögtönzött hálózsák.” Igen kicsire összehajtható, területe azonban elég nagy, így akár steril alátétként is szolgálhat egy sérült bringás kezelésekor.
Richard mindig magánál tart egy elsősegély-készletet az alapvető kellékekkel. A kötszerek, ragtapaszok és sínek mellett kineziológiai szalagokat is rejt a táskája, melyek a problémás izmok és ízületek kezelésére szolgálnak. Sebészi varratokkal is készül, olyan esetekre, amikor a sebeket nem elég ragasztani. „Egyszer Marokkóban össze kellett varrnom a saját államat egy baleset után” – mesélte Gaspi. A legközelebbi orvos ugyanis 3 napnyi útra volt.
A szerszámok sem hiányozhatnak természetesen a táskából. Néhány alapelemmel egy félig tapasztalt szerelő kijavítja a legtöbb hibát. A csavarkulcsokon kívül Richard egy jó fogóra és egy bitkészletre esküszik. Sok mindent meg lehet oldani szalagokkal vagy ragasztószalaggal. A klasszikus szigszalag helyett Richard a villanyszerelők által használt verziót viszi magával, mert az sokkal könnyebb. A szerszámokon kívül pótalkatrészeket is pakol.
És hogy mekkora táskába fér el mindez? Az optimális méret 15 és 20 liter között van. Richard táskája akkora, hogy nem csak a saját felszerelése fér bele, de a csapatának szánt extra dolgok is. Minden túravezető más-más dizájnt kedvel, és mások a prioritásai. „Megszoktam, hogy egy általam tervezett és a cseh Acepac cég által gyártott hátizsákot hordok. Előnye, hogy változtatható a mérete, két egyszerű heveder segítségével 15-ről 20 literre bővíthető” – mondta Richard.
Extra tipp búcsúzóul: a visszazárható műanyag zacskó egyszerű, könnyű, és igen praktikus eszköz. Szinte semmi súlya nincs, és felhőszakadás esetén kényes elektronikai eszközöket, például mobiltelefonokat tárolhatsz benne.
