A schengeni térség szépsége
Európa fantasztikus, különösen a 90-es évek óta, amikor is a kontinens egyesítése felgyorsult. Hihetetlen, hogy olyan országok és nemzetek, melyek a történelem során folyamatosan harcoltak egymás ellen, végül arra a logikus következtetésre jutottak, hogy az együttműködés jobb a versengésnél. Ma 26 országnak egyáltalán nincsenek határai, és 420 millió ember szabadon, akadályok nélkül utazhat egyik helyről a másikra. Sőt, várhatóan az év végén további négy ország (Románia, Bulgária, Horvátország és Ciprus) csatlakozik az egyezményhez, így az Atlanti-óceán Európa felőli tengerei és a Fekete-tenger, valamint az Északi- és az Égei-tenger között is határellenőrzés nélkül lehet majd utazni.
De pontosan hogy lehet átjutni a schengeni övezet határain? Nos, egyszerűen csak át kell sétálnod a vonalon. Azonban nem szabad elfelejtened, hogy minden országban eltérő szabályok lehetnek érvényben a kerékpározásra vagy a kerékpárszállításra vonatkozóan. Portugáliában például tilos hátsó kerékpártartót használni az autókon. Spanyolországban a városi területeken kívül – néhány kivételtől eltekintve – kötelező a bukósisak viselése. Bulgáriában pedig fényvisszaverő mellényt kell viselned, ha éjszaka a városhatáron kívül kerékpározol. Tehát, mielőtt átléped egy új ország határvonalát, győződj meg róla, hogy ismered a helyi törvényeket. Viszont tényleg ez az egyetlen dolog, amit a schengeni térségben szem előtt kell tartanod határátlépéskor.
Határátkelés biciklitartón szállított kerékpárral
Ha egy autóra szerelt kerékpártartón viszed át a határon a bringád, abban nincs semmi különleges. Legalábbis addig, amíg a vámtiszt azt nem mondja, hogy nyisd ki a csomagtartót, akkor ugyanis le kell szerelned a kerékpárt. De ezt leszámítva tényleg nincs semmi különös a dologban. Ráadásul a nyári hónapokban olyan sokan haladnak át ilyen módon az országhatárokon, hogy a határőrök már hozzá is szoktak.
Ennek ellenére persze minden helyi szabályt be kell tartanod a kerékpártartó felszerelésével és a kerékpárral való közlekedéssel kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy szükség van egy harmadik rendszámtáblára, ha a kerékpár teljesen vagy akár csak részben akadályozza a hátsó rendszám láthatóságát. Az ilyen rendszámtáblákat általában a helyi hatóságok adják ki, és 15-50 euróba kerülnek. Mivel ezek származási országtól függően eltérőek lehetnek, ezért a legjobb, ha a helyi gépjármű-nyilvántartó hivatalnál érdeklődsz.
Ezen kívül ügyelj arra, hogy a kerékpárod hátsó lámpái jól láthatóak legyenek. Ellenkező esetben súlyos bírságot kaphatsz.
Ha minden szabályt betartasz, nem lesz gond a határátkeléssel, és nyugodtan biciklizhetsz majd.
Kerékpárral történő határátkelés
A kerékpárral történő határátkelés bármely nemzetközi határ átlépésekor nagyjából ugyanúgy működik, mintha gyalog lépnéd át a vonalat. Persze van néhány dolog, amit szem előtt kell tartanod. Először is, fontos tudnod, hogy nem minden határon fognak átengedni, ugyanis egyes határvonalak kerékpárosok számára tiltott infrastruktúrán – például nehéz terepen vagy alagutakon – haladnak át, ezért előzetesen olyan útvonalat kell kiválasztanod, amelyet kerékpárral is tudsz majd használni. Azt se feledd, hogy a gyalogos kapunál nem minden határőr engedi át a bicikliseket, és előfordulhat, hogy bizony vissza kell állnod a sor végére. Ha visszaküldenek vagy egy másik sorba irányítanak, inkább ne vitatkozz, csak fogadd el, amit mondanak. A cél a határátlépés, nem pedig az, hogy bebizonyítsd az igazad.
Egyes határokon külön sávok vannak a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok számára. Talán először ezeket érdemes kipróbálnod.
Hogy őszinte legyek, bármelyik lehetőséget is választod, mind a többi utazó, mind pedig a határőrök részéről furcsálló pillantásokat és csodálkozó tekinteteket fogsz kapni, így akár még az autós sávban is próbálkozhatsz.
Ha már az autósávnál tartunk, itt még a sorban állás kihagyására is van lehetőséged, ha ez nem zavarja a többi járművezetőt. A Balkánon a nyári hónapokban például több kilométeres sorok is előfordulhatnak, így sok a frusztrált sofőr, és ha csak úgy eléjük vágsz, lehet, hogy elvesztik a fejüket. Jobb taktika, ha inkább odatekersz a határvonal közelébe, és udvariasan elmagyarázod az ott várakozó sofőröknek, hogy nem engedheted meg magadnak, hogy sorban állj, mert sötétben nem biztonságos a közlekedés, ezért legyenek olyan kedvesek, és engedjenek előre. Ez az esetek 99%-ában beválik, de ha az elöl állók mégis visszautasítanának, menj egyenesen a mögöttük levő autókhoz és próbálkozz tovább.
Mit vigyél magaddal?
Ez nagyban függ attól, hogy hová mész. Például ha Fehéroroszországba vagy Oroszországba utazol, valószínűleg vízumra lesz szükséged. Minden országnak megvannak a maga szabályai, melyeket indulás előtt fontos megismerned, hogy megfelelően fel tudj készülni. Mindazonáltal azt javaslom, hogy mindig vidd magaddal az olyan alapvető okmányokat, mint az útlevél vagy a személyi igazolvány, de még jobb, ha inkább mindkettőt magadnál tartod. Az sem árthat, ha van nálad jogosítvány is, mivel egyes országok szabályai szerint jogosítványra van szükséged a közutakon való kerékpározáshoz. Győződj meg arról is, hogy van csengőd, első és hátsó lámpád, valamint néhány fényvisszaverőd. Továbbá azt is javaslom, hogy viselj sisakot, mivel a legtöbb határőr nem ismeri túlságosan a kerékpározásra vonatkozó helyi törvényeket, így kérdőre vonhatnak a védőfelszerelés hiánya miatt. Inkább kerüld el ezt a felesleges vitát.
Végezetül még azt tanácsolom, hogy vigyél magaddal egy másolatot a vásárlási igazolásról (legyen az nyugta vagy valamilyen más releváns dokumentum) arra az esetre, ha valaki esetleg azt merészelné feltételezni, hogy lopott kerékpárral tekersz. Persze ez ritkán fordul elő, csak azért vetettem fel, mert a cikkhez folytatott kutatásom során belefutottam egy ilyen történetbe. Jobb félni, mint megijedni.
A többi már csak rajtad múlik.
Végső gondolatok
A nemzetközi határátlépés stresszesnek tűnhet, de valójában nagyon is egyszerű. Esetenként megkérdezik, honnan jöttél és hová mész, és bár ezt mindig megdöbbent arckifejezések kíséretében teszik, de emellett általában megértéssel és kedvességgel fogadnak. Tehát, ha eddig esetleg még nem merted kipróbálni, mert attól tartottál, hogy talán bajba kerülsz, eljött a Te időd. Csak kövesd a cikkben olvasott tanácsokat, vigyél magaddal minden fontos dolgot, és nézz utána az adott országra vonatkozó különleges szabályoknak. Tényleg nem nagy ügy.
