Így védekezz a kullancsok ellen

Szerző: Adam Marsal

Rengeteg bevett szokás létezik a vérszívók ellen, a montisok viszont aligha fogják betartani a nadrágra felhúzott zokni trükkjét. Mégis mit tehetünk, ha hegyeken – és kullancsokon – át vezet az utunk?

A kullancsok olyan paraziták, akik elsősorban madarakból, vadállatokból, és biciklisekből táplálkoznak, kortól és nemtől függetlenül szedve áldozataikat. Világszerte igen népes számban megtalálhatók, főleg a meleg és párás környezetet kedvelik, például az erdőket, ahol a bringások is szívesen töltik nyári szabadidejüket.

© Profimedia

Hiába csak pár milliméteresek, súlyos betegségeket terjesztenek, mint amilyen például a Lyme-kór, és az agyvelőgyulladás, így rendkívül veszélyesek. Mindkét említett betegség hosszú időre ledönti az embert a lábáról, és olyan szövődményeik lehetnek, melyek bénulást is okozhatnak. Nem is kell ennél több indok, hogy meggyőzzük a bringásokat: védekezni kell ellenük.

Leginkább a sűrű aljnövényzetet és a magas fűvel benőtt mezőket kedvelik, épp ahogy mi, bringások is. Észrevétlenül lapulnak meg, arra várva, hogy megcsapja őket a zsákmány szaga, de a testünk által kibocsátott hőt és a mozgásunkat is érzékelik. Ha megállsz, esetleg leülsz a fűbe, azonnal megszólal a belső riasztójuk. Nyolc lábukat nyakukba kapva rohannak az életet jelentő vérforrás felé. Ha sikerül elérniük, a ruhánkba vagy bőrünkbe kapaszkodva kísérnek minket tovább utunkon. De még csak ekkor jön a dolgok rossz része.

A másodpilótának felcsapott kullancs elkezd puha bőrfelület után kutatni – nem kell mondanunk, hogy hol találja meg. Ha megfelelő helyre bukkan, lesátorozik. Pontosabban belefúrja magát a bőrbe az apró kis állkapcsával. Aztán egy szigonyszerű szervvel bebiztosítja magát és szívni kezdi a vérünket.

Hogyan lehetne mindezt megelőzni?

Oltás

A rossz hír, hogy a leghatékonyabb, ha télen vagy kora tavasszal kezded meg az oltássorozatot, ugyanis három injekció kell ahhoz, hogy teljesen immunis legyél a kullancsok által terjesztett betegségre. A jó hír, hogy már az első oltás is hatni kezd 14 nappal a beadása után. Kérdezd az orvosod a részletekről!

Ruházat

A világos ruha ajánlott, hiszen könnyebben észreveszed a rajta mászó rovarokat. A csúszósabb anyagok szintén jól jöhetnek, mert könnyen dugába dönthetik a kis élősködők ambiciózus terveit, ha lecsúsznak róla. Ha leülsz a fűbe, ülj egy kabátra, vagy bármire, ami megvédhet.

Rovarriasztó és B-vitamin

A rovarriasztóknak két fajtája van: az egyik tartalmaz szintetikus anyagot (DEET), a másik pedig organikus. Előbbi hatékonyabb, de nem szabad közvetlenül a bőrre fújni, mert irritációt okozhat. Több tanulmány is bebizonyította, hogy azokat kevésbé támadják a vérszívók, akinek vérükben sok a B-vitamin. Abban viszont nem értenek egyet a tudósok, hogy a vitamin jóvoltából termelt hormonok a felelősek ezért, vagy egyszerűen az izzadságban megtalálható vitamin-maradványok. Mindenesetre sört inni nem árthat, hiszen tele van B-vitaminnal! (Persze csak mértékkel!) Nagyszüleink pedig házilag készített riasztószerekkel védekeztek, melybe rozmaringot, levendulát és fokhagymát kevertek.

Csípd őket nyakon!

Minden kirándulás után alaposan vizsgáld át magad, főleg a lágyabb részeken: a térdhajlatban, a hónaljban, a fejbőrben, a háton és az intim testrészeken keresd a kullancsokat. Minél tovább maradnak benned, annál nagyobb eséllyel okoznak Lyme-kórt, szóval ha találsz egyet, azonnal távolítsd el!