Az igazán sikeres és erős versenyzőknek rengeteg teszten kell átesniük, mire nagyobb versenyek rajtjához állhatnak. Fordulópont a középiskolai tanulmányok elvégzése, a fiatalok nagy része ilyenkor hagyja abba a sportot. „Vannak, akik sportra termettek, de sajnos sok olyan gyerekkel találkozunk, akik teljesen alkalmatlanok bármilyen sportra” – mondta Valter Tibor egy korábbi interjúban.
Hiába születik azonban valaki sportolásra, ha nem készül fel jól, saját maga fogja dugába dönteni a terveit. Egy több napos verseny, mint amilyen a Tour de Hongrie is, hatalmas megerőltetéssel jár és ahhoz, hogy a versenyzők teste ne adja fel, mentálisan is erősnek kell lenniük. De hogyan lehet agyra gyúrni?
Sportpszichológus
A sportpszichológus feladata, hogy felkészítse a versenyzőket a közelgő versenyekre és segítsen nekik, hogy legjobb formájukat nyújthassák. Ez a tréning általában egy hosszú folyamat, az alanyoknak meg kell ismerniük saját erősségeiket és gyengeségeiket, meg kell tanulniuk megfigyelni a testüket. Így fedezhetnek fel apró hibákat, amik kijavítása meglepően sokat segíthet. A mentális tréning során gondolatban előre megtervezik a helyes mozdulatsort és felkészülnek a potenciális hibákra és akadályokra.
A psziché rendkívüli módon befolyásolja a fizikai teljesítményünket, többek között az energiaszintünket is. Az aktivációs szint akár percről perce változhat, meg kell tanulni, hogyan tarthatjuk megfelelő szinten, szem előtt tartva, hogy a túl alacsony és a túl magas aktivációs szint is a teljesítmény romlásához vezet.
Útbejárás
Az új terep bizonytalansággal jár, bizonytalanul pedig nem lehet győzni. A mentális tréningekhez hasonlóan az útbejárás is a tervezési folyamat része: a statikus akadályok és a terep feltérképezése csökkenti a bizonytalansági faktort, ezzel együtt a stresszt és a szorongást. Szorongásos helyzetben az ember a kiváltó okokra figyel, így gyengül a koncentrációja és könnyebben vét hibát.
Rituálék
A rituálék segítenek abban, hogy a kerékpárosok átkapcsoljanak versenyzői üzemmódra. Teljesen más gondolkodásmód, lankadatlan éberség és folyamatos koncentráció – nem megy ez egyik pillanatról a másikra, és a rajt után már nincs idő belelendülni. Egy rossz kezdés akár a verseny végét is jelentheti.
A downhilles Emmeline Ragot például mindig a jobb kesztyűjét veszi fel először – Casey Brown ezzel szemben szigorúan a bal zokniját húzza fel hamarabb. Jill Kintner, a BMX olimpikon minden verseny előtt hálát ad, hogy azt csinálhatja, amit szeret. Galen Carter, junior downhilles listát ír a tennivalóiról a versenyek előtt és sorban kipipálja őket, mindig tojást reggelizik és ami a legkülönösebb: karácsonyi zokniban áll rajthoz. Fionn Griffitsh pedig másodpercre pontosan ugyanakkor nyújtóztatja meg a karjait és teszi fel a szemüvegét. Van, aki még meditál 10 percet és van, aki gyorsan legurít egy sört. A lényeg, hogy meg kell lennie annak az apróságnak, ami tudatosítja benned, hogy kezdődik.
Motiváció
A motiváció alapja a pontos és jó célkitűzés. A versenyzőknek tisztában kell lenniük képességeikkel, állapotukkal és a körülményekkel, hogy reális célokat tűzhessenek ki maguk elé. Csapatversenyen sokszor nem az egyéni győzelem a cél, hanem az, hogy egy társunkat segítsük. Ez egy külső motiváció lehet, ahogy külső motiváció a győzelemmel járó dicsőség is.
Ami azonban még fontosabb, azok a belső motivációink. Ennek alapja az, hogy szeretjük, amit csinálunk. A profi kerékpárosoknak akkor is motiváltnak kell maradniuk, ha ég a tüdejük, sajog a lábuk és úgy érzik, nem bírják tovább. Az, hogy ki hogyan motiválja magát, változó. Vannak, akik pozitív mantrákat mondogatnak magukban, mások a célra és az okokra koncentrálnak. Jó módszer, ha az előttük álló szakaszt rövidebb részekre osztják fel, így gyakrabban éri őket sikerélmény, ami lendületet ad a következő szakaszhoz.
Talán nem is látszik rajtuk, amikor a nyeregben ülnek, de minden versenyzőnek meg kell küzdenie nem csak az etapokkal, hanem saját magával is. Szurkolj nekik, hogy sikerüljön teljesíteniük a Tour de Hongrie kihívásait!
Források:
fajltube.com, pinkbike.com