Még 2015-ben, amikor Peter Sagan hihetetlen ütemben, három egymást követő győzelmet aratott a férfi világbajnoki országúti versenyen, a British Medical Journal megvizsgálta az úgynevezett átok mögött álló számokat. Kutatásuk fő tárgya a „reflektorfény effektus” volt, vagyis az, hogy a regnáló bajnokok könnyen azonosíthatók a megkülönböztető, csíkos mez alapján, melyet a győzelmüket követő évben viselnek. Ezt a kommentelők is mindig megerősítik: szerintük is nagyon könnyű kiszúrni a trikót a mezőnyben.
A cikk szerint hiába küzdenek a világbajnokok ugyanúgy, mint korábban, a mez hatalmas nyomást jelent számukra, hogy a győzelmüket követő évben is jól szerepeljenek.
Az eredmények
Az adatok alapján, melyeket a procyclingstats.com oldalról gyűjtöttek az újságírók, nem mondhatjuk biztosra, hogy van összefüggés a világbajnoki cím és az azt követő események között. Az adatkészlet 1965 és 2013 közötti, a változó méretű minták azt mutatták, hogy a regnáló bajnokok összes győzelme valóban kevesebb a világbajnokságot követő évben.
Érdekes módon ugyanezeket az adatokat kapjuk, ha a Tour of Lombardy győzteseinek eredményeit vizsgáljuk. Ez a verseny a Világbajnokságokhoz hasonló terepen, és majdnem ugyanabban az időpontban zajlik. Az eredmények meglepően korrelálnak: azt mutatják, hogy nem segít, ha az előző év győztese egy jól látható mezben teker.
De mi történt 2013 óta? Vajon még mindig tart az átok? Hány olyan versenyt láttunk, ahol a világbajnok nyert, és hány olyat, ahol veszített?
2015 óta
Az ok, amiért az elmúlt hat év érdekes volt, gyakorlatilag Sagan. Nem csak a szivárványos mezt viselhette, de többször is világbajnok lett, 2015-ben, 2016-ban, majd 2017-ben is. Ez utóbbi volt talán a legszebb győzelme, a bergeni sprinttel megkoronázva.
A Tour de France, a Ronde Van Vlaanderen és a Párizs-Roubaix győzelmeit mutathatja fel Sagan az átok mítoszának cáfolására. Azonban 2018 után az ereje megcsappant – még mindig lenyűgöző, de már nem olyan, mint volt. A Giro-n és a Tour-on is győzött még 2019-ben, de összességében egyre kevesebbszer állhat fel a dobogóra.
Érdekes Sagannal kapcsolatban, hogy a szivárványos mez miatt mindig ott volt a reflektorfényben, de ez soha nem akadályozta. Az, hogy milyen szerepet játszik majd idén Belgiumban, más kérdés, de ha ismét megnyeri a világbajnoki címet, azzal megkezdődhet karrierjének reneszánsza.
A többiek
Nézzük, mi a helyzet a többi versenyzővel, akik Sagan egyeduralma után megnyerték a mezt!
Ausztriában Alejandro Valverde vette át a trikót. A hegymászó erős 2019 -es évet tudhat magáénak, főleg hazai pályán, legnagyobb győzelmét a Mas de la Costa-n szerezte meg. Mégis, mindössze egy összesített győzelemmel és egy maroknyi szakaszgyőzelemmel fejezte be a szezont.
2018-ban mindenki meglepetésére, Mads Pedersen vitte haza a mezt, miután legyőzte Matteo Trentint egy sprint során.
Pedersen a történelem egyik legnagyobb meglepetéseként állt a dobogóra, legutóbb talán Rui Costa tört fel ilyen váratlanul 2013-ban. A Covid-19 miatt sajnos kevés alkalommal mutathatta meg díját versenyen, és habár a Harrogate-i pálya tökéletes lehetőséget nyújtott a győzelemre, mondhatjuk, hogy egyszeri eset volt, hogy mégsem nyert. Hogy őt is sújtotta-e az átok, vagy sem, nem lehet megmondani.
Az utolsó és talán legérdekesebb bajnok Sagan óta Julian Alaphillipe. Az energiadús versenyző, aki soha nem riadt vissza semmitől, 2020-ban nyerte meg a címet, lélegzetelállító egyéni erőfeszítésének köszönhetően.
Győzelmeinek nagy része azóta is hasonlóan bámulatos volt. Idén a TdF nyitónapján állhatott fel a dobogóra, és a La Flecha Wallone-on is megmutatta, hogy karrierje csúcsán van. Érdemes lenne fogadni rá, hogy Flandriában, az országúti versenyen győzni fog, annak ellenére, hogy többször érte balszerencse ezen a területen.
Összefoglalva tehát: a szivárványos mez átka egy olyan mítosz, ami még biztosan évtizedekig keringeni fog kerékpáros körökben. Beindítja a képzeletünket, amikor azt látjuk, hogy aki tavaly még hősiesen küzdött a címért, idén nem, vagy csak alig tudja megtartani azt. Hiába bizonyítják a számok az ellenkezőjét, a szóbeszéd megmarad, és még romantikusabbá teszi a biciklizés világát.
