Pénteken elrajtol az év harmadik, utolsó nagy háromhetes körversenye, a Vuelta a España. Méghozzá – ez már csak egy ilyen év – ez is az rendező ország határain kívül: a feledhetetlen budapesti Giro- és a parádés koppenhágai Tour-start után a spanyol kör Hollandiából, Utrechtből indul egy látványosnak ígérkező csapatidőfutammal.
A Tour de France-ot totálisan leuraló Jumbo-Visma a Vueltán nyújthatja tovább látványos dominanciáját. Főleg úgy, hogy az elmúlt három kiírást megnyerő Primoz Roglič a hét elején hivatalosan is bejelentette: a Tour-on történt bukása és a francia kör feladása ellenére biztosan ott lesz az utrechti rajtnál, azaz nekifut egymás után negyedik piros trikójának is. Ha megnyeri, történelmet ír, ilyesmi még a verseny történetében senkinek sem sikerült: noha a hazai közönségkedvenc Roberto Heras 2000 és 2005 között négyszer nyerte meg a patinás viadalt, megszakítás nélkül neki is „csak” a triplázás sikerült (az 1992 és ’95 között a Vueltát uraló svájci Tony Romingerhez hasonlóan). A szlovén klasszis fő kihívója egy másik nagy tettre készülő versenyző, az idei olasz kör megnyerése után a Giro, Vuelta-duplára áhítozó Jai Hindley (Bora), valamint a szintén Giro-győztes, két éve a Vueltán másodikként végző Richard Carapaz (Ineos) lehet Simon Yatesszel (BikeExchange) és a nagy áttörésre váró Joao Almeidával kiegészülve.
Közben véget értek a találgatások Egan Bernallal kapcsolatban. Az elmúlt hetekben egymást érték a spekulációk arról, hogy az életveszélyes januári edzésbalesete után csodálatos felépülésen keresztülmenő Tour-győztes kolumbiai vajon melyik versenyen térhet vissza még idén – volt szó például többek között éppen a Vueltáról, vagy a német körről is –, ám Bernalék végül bejelentették, hogy a 25 éves versenyző a dán körversenyen tér vissza a mezőnybe. A kedden kezdődő ötnapos verseny több mint 220 km hosszú nyitányán két perc hátránnyal ért be a 105. helyen, de esetében az eredmény most nagyjából teljesen mellékes is.
És a végére egy visszavonulás, hiszen úgy tűnik, tényleg lezárult egy nagyszerű pályafutás: Tom Dumouliné. A 2017-as Giro-győztes, időfutam-világbajnok holland esetében nehéz biztosat mondani, hiszen tavaly egyszer már volt egy „fél-visszavonulása”, ám aztán visszatért (nem is akárhogy, a tokiói olimpia időfutamversenyében ezüstérmet szerzett Roglič mögött), hogy aztán azóta is folyamatosan a végső visszavonulását lebegtesse. Úgy tűnik, ez most tényleg bekövetkezett: noha Dumoulin eredetileg az év végi országúti vb-t még szerette volna megvárni, hogy egy méltó nagy dobással búcsúzzon karrierjétől, a hét elején kiadott közleményéből egyértelműen az szűrhető le, hogy tényleg nincs tovább – olyannyira, hogy még a szezon végét sem várja meg. „Úgy döntöttem, hogy azonnali hatállyal visszavonulok a profi kerékpározástól. Realizáltam, hogy nem tudom tovább csinálni: a tank üres, a lábak nehezek, és az edzések sem úgy mennek, mint ahogy azt reméltem. Noha a búcsúm nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, hihetetlen büszkeséggel tekintek vissza a pályafutásomra!”
