Egy forró júliusi napon történt… Oké, valójában nem tudjuk, hogy tényleg meleg volt-e, de azt igen, hogy július 16-ra esett a Tour de France-nak az a bizonyos szakasza, ami alatt a szervezők sürgős üzenetet kaptak: egy fontos személy érkezik a helyszínre, hogy megnézze a kertje előtt elhaladó versenyzőket. Nem más, mint a híres elnök, Charles de Gaulle.
Jacques Goddet, a főszervező, komoly kihívással találta magát szemben: gyorsan ki kellett találnia valamit, ami méltó köszöntése az elnöknek. Miért ne állhatnának meg a versenyzők az említett kert előtt, hogy üdvözöljék őt? Szerencsére úgy döntött, hogy kikéri Henry Anglade, a francia kerékpáros véleményét is. Ő vetette fel, hogy talán nem a legjobb ötlet megszakítani a versenyt.
Anglade felajánlotta, hogy segít értesíteni a versenyzőket a meglepetés-látogatásról. Minden rendben is ment, amikor a versenyzők elhaladtak a szeretett Gaulle előtt, lelassítottak, és boldogan üdvözölték. Kivéve Pierre Beuffeuilt, aki úgy hajtott el az integető csapat mellett, mintha ott sem lennének.
Ezen feldühödve versenytársai is teljes erővel tekerni kezdtek és megkezdődött a hajsza. De amire felocsúdtak, a fenegyerek már árkon-bokron túl volt. Meg is nyerte a szakaszt.
Ne legyünk igazságtalanok a váratlan győztessel: mentségére legyen mondva, az egész ügyről semmit sem tudott. Korábban ugyanis defektet kapott, így jól lemaradt, és a nap hátralévő részében próbált felkapaszkodni a többiekhez, így nem jutott el hozzá az információ, ami mindenki mást megállásra késztetett. Hogy is várhatnánk el, hogy megálljon, amikor pont sikerült beérnie a csapatot?
Azonban hamar lehervadt arcáról a mosoly, amikor a dühöngő szervező börtönnel fenyegette. Szerencsére nem sikerült vád alá helyezni – ebben biztosan szerepe volt a ténynek, hogy Gaulle nem volt diktátor. Így a hűvösre nem, csak a bizarr kerékpáros történetek főhősei közé került Beuffeuil.
