Ez már tényleg az igazi, hamisítatlan Vuelta a España: harminc fokos kánikula, hegyek, történelmi utcák, izgalmas szakaszok – az első hét bebizonyította, az év utolsó háromhetese is garantált szórakozást nyújt a kerékpárkedvelőknek.
Pedig sokan „megijedhettek”, amikor a tavaly és tavalyelőtt is győztes Primoz Roglic a nyitó időfutamon aratott sikerével rögtön az első napon felvehette az elmúlt két évben kisajátított piros trikót. Voltak ugyanis olyan vélemények, hogy a szlovén sztár az olimpián mutatott formája alapján akár végig is mehet az összetett éllovasnak járó pirosban, és akkor hogy lesz itt verseny három héten keresztül?! – de aztán természetesen nem ez történt, és ez a kiszámíthatatlanság a sportág egyik legszebb sajátossága.
Főleg, hogy megint egy kiscsapatnak jutott nem mindennapi sikerélmény: arra előzetesen bizonyára vajmi kevesen fogadtak volna, hogy az Intermarché-Wanty Gobert birtokolhatja majd a pirosat akár csak egyetlen napra is, ám a veterán észtnek, Rein Taaramäe-nek köszönhetően ez is megtörtént – aztán más kérdés, hogy a szerencséjük ezzel ki is fújt, hiszen Taaramäe a következő két napban két bukásba is belekeveredett, úgyhogy el is vesztette a trikót…
Azóta újra Roglicon feszül, aki láthatóan nem szívesen válik meg tőle: a hatodik etapon, majd az első hét vasárnapi záró szakaszán, a kőkemény, 4700 méternyi szintet tartalmazón is dominált, így az első szünnapon 28 másodperces előnyre tett szert (az Ineosnak egyelőre kevés babér terem, ellenben a hazai presztízsversenyre magát mindig alaposan felszívó Movistarral: Roglicra két versenyzőjük, a meglepetésember Enric Mas és Miguel Ángel López is tapad).
Mindenképpen meg kell említenünk a verseny másik hősét, Fabio Jakobsent is.
Ki ne emlékezne a szegény holland srácra, aki kerek egy éve még az életéért küzdött a lengyel kör nyitányának mezőnyhajrájában elszenvedett iszonyú bukása után. Sokáig élet-halál között lebegett, csak számos életmentő, majd plasztikai beavatkozással tudták rendbe hozni (többek között az arcát, az összes elvesztett fogával együtt, szétszakadt szájpadlását, tüdejét, és így tovább).
Akkor az sem volt biztos, hogy életben marad, ehhez képest az, hogy alig egy évvel később újra biciklin ül, mi több, félelemérzet nélkül sprintel az egyik legnagyobb versenyen, s viseli úgy a zöld trikót éppen, hogy egyaránt két-két szakaszgyőzelmet ünnepelhetett riválisával, Jasper Philipsennel együtt, tényleg maga a megtestesült csoda!
S bár az összetett favoritok közül az idei Giro-győztes Egan Bernal egyelőre nem sziporkázik, és társa, Adam Yates is inkább tűnik lelkesnek, mint eredményesnek, azért még őket se írjuk le. Megéri tehát követni a Vueltát a második két hétben is!
Borítókép: Getty
