Egyre karcsúbbak, de a magasságuk változatlan
Mint azt te is megfigyelhetted már, a hivatásos biciklisek általában feltűnően soványak, vékony karjaik és kiemelkedően hosszú combjaik teszik őket könnyen felismerhetővé. A hosszabb combcsontok extra erőt jelentenek számukra pedálozás közben. A hegyi kerékpárosok általában kisebbek és könnyebbek, mint a sprinterek. A hegymászós szakaszok döntőnek bizonyulnak a Tour összesített rangsorában, az ideális versenyző tehát valahol egy hegymászó és egy sprinter között helyezkedik el. Mennyire változott a Tour résztvevőinek testtípusa a történelem során? Utazzunk vissza kicsit a verseny múltjába!
Testzsírvesztés
A korlátozott erőforrások ellenére a Tour de France nyerteseinek olyan alapvető adatai, mint például a magasság és a súly, rendelkezésére állnak egészen az 1940-es évektől kezdve. Robert J. Wood kiszámította átlagos BMI-értéküket és elemezte testi adottságaikat. A résztvevők átlagos magassága majdnem ugyanaz maradt az évek során, súlyuk azonban jelentősen csökkent. A kiszámított testtömeg-indexek szerint a sikeres versenyzők ma karcsúbbak, mint valaha. A rendelkezésre álló adatok szerint 1990 óta 5 kg-mal csökkent a versenyzők súlya, az átlagos magasság viszont nem változott.
Maga a súly azonban nem jelent győzelmet: Luis Ocaña 1973-ban uralta a versenyt, a maga 52 kilójával, az ötszörös győztes Miguel Indurainon viszont 80 kg-ot nyomott. A nyertesek adatai átlagosan mégis azt mutatják, hogy a testsúly csökken, míg a magasság majdnem ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy a versenyzők testén egyre kevesebb a zsír.
Létezik optimális magasság?
Ha alacsonyabb vagy, mint 180 cm, rossz hírünk van. A kivételek ellenére az átlagos TdF-résztvevők magassága 190 és 180 cm között mozog. A mezőny óriása Marcel Sieberg volt, kiugró 198 centiméterével, aki a 2007-es és a 2008-as Tour-on is részt vett, míg a legalacsonyabb versenyző Samuel Dumoulin volt, a maga 159 centijével, aki 2003 és 2016 között 12 alkalommal versenyzett a Tour de France-on. Az 1947 óta gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a versenyzők magassága növekszik – az utóbbi évtizedben számos győztes figyelemre méltóan magas volt -, kivéve a mindössze 175 cm-es kolumbiai Egan Bernaltot. Az olyan legendás győztesek, mint Chris Froome, Andy Schleck vagy Miguel Indurain, 186 cm-es magasságukkal verték a mezőny többi versenyzőjét.
Egyre idősebbek a kerékpárosok
A legfiatalabb győztes Henri Cornet volt, aki 1904-ben, mindössze 20 éves korában nyerte meg a versenyt, míg a legidősebb, Firmin Lambot, 36 éves volt és 1922-ben lett első. Annak ellenére, hogy Tadej Pogačar alig 22 éves korában győzött, az elmúlt évtizedben a címvédők átlagéletkora 28 év. A nyertesek átlagéletkora közvetlen kapcsolatban áll a résztvevők átlagéletkorával, ami 28-ról lassan a jelenlegi 30 évre nőtt. A növekedés összefüggésben lehet az orvostudomány és a táplálkozás terén elért fejlődéssel, valamint az egyre nagyobb nyereményekkel, amik a kerékpárosokat arra ösztönzik, hogy idősebb korban is versenyezzenek. A győztesek átlagos életkora növekedik, mivel egyre többen gondolják úgy, hogy a tapasztaltabb versenyzőknek nagyobb az esélyük a sikerre, bár természetesen vannak olyan kivételek, mint Egan Bernal, aki a második világháború óta a Tour de France második legfiatalabb győztese.
