Merckx 1975-ös szezonja remekül nézett ki, tavasszal négy klasszikus versenyt is megnyert. A belga uralma olyan erős volt, hogy fenyegető leveleket kapott a francia rajongóktól. Az üzenetekben mindig valami ehhez hasonló állt:
„Ha megint nyersz, rossz dolgok fognak történni veled.“
Eddy Merckx-t nem volt könnyű megfélelmíteni. Ezek a levelek csak motiválták arra, hogy újabb győzelmet szerezzen a Tour-on. Az 1975-ös Tour-on a 6. szakasz után 31 másodperccel vezetett a fiatal olasz sztár, Francesco Moserrel szemben. Az első időfutam után még jól állt, de amint beértek a Pireneusokba, riválisa már készült a csapásra.
Bernard Thévenetnek ez volt a 6. Tour-ja, és miután két évvel korábban a második helyen végzett, elhatározta, hogy győzelemre viszi Franciaországot. Egy hónappal a Tour előtt megnyerte a Critérium du Dauphiné-t, ami még több önbizalmat adott neki ahhoz, hogy elhiggye, megvan minden képessége ahhoz, hogy legyőzze a Kannibált.
Thévenetnek a Tour egy másik tapasztalt versenyzőjével, Joop Zoetemelkkel együtt a Pireneusoknál, a Tour de France legnehezebb szakaszánál, a „Halál Körénél“ lett esélye lehagyni Merckx-t. Merckx ekkor tűnt először sebezhetőnek, de négy nappal később, a Puy de Dôme felé vezető emelkedő elején még 1 perc 31 másodperccel vezetett.
Körülbelül 4 km-re a 12 km-es Puy de Dôme emelkedőn már Thévenet volt az élen, akit egy kiváló versenyző, Lucien Van Impe követett. Merckx üldözte, majd lassan beérte őket. Egyedül volt az utat szegélyező rajongókkal. Es akkor…megtörtént. Az egyik néző beleütött Merckx oldalába, oda, ahol a jobb vese található.
Merckx fájdalmasan szorongatta a hasát, de tovább biciklizett. Thévenet után 34 másodperccel sikerült is teljesíteni a szakaszt, a célvonal után viszont azonnal hányt.
A támadót végül megtalálták, Nello Bretonnak hívták. Azt állította, baleset volt, kitolták az útra és ráesett a biciklisre. Merckx később beperelte Bretont. A bíróság bűnösnek találta, de csak szimbolikus, 1 frankos bírságot kellett fizetnie.
A drámai 14. szakasz végén Merckxnek 58 másodperces előnye volt. Sajnos az orvosok megállapították, hogy enyhe vesegyulladása van, fájdalomcsillapítóval és vérhigítóval is kezelni kellett. A Tour hátralévő részére így már nem voltak jó esélyei.
A pihenőnap után Merckx-nek szembe kellett néznie Thévenettel a 15.szakaszban, ami 5 brutális alpesi hegymászást tartalmazott. A küzdelem folyamatos volt, próbálták megtalálni egymás gyengeségeit. A Pra-Loupe felé vezető utolsó emelkedő elején Merckx egy egész perccel vezetett. Minden ideálisnak tűnt egy újabb győzelemhez.
Amikor már csak körülbelül 4 km maradt hátra a csúcsig, Merckx megtört. Később úgy jellemezte ezt az érzést, mintha józan állapotból másodpercek alatt vált volna részeggé. Csakhogy ezt nem az alkohol okozta, hanem a pihenőnap alatti orvosi kezelés. Fájdalmas arccal, üres tekintettel és görnyedt testtartással próbált tekerni.
Az olasz Gimondi volt az első, aki utolérte, őt Thévenet követte. A látottaktól felbuzdulva Thévenet rákapcsolt és 23 másodperccel Gimondi előbb ért célba, Merckx-szel szemben pedig majdnem 2 egész perc előnye volt. Az egyik legemlékezetesebb Tour de France szakaszon Bernard Thévenetnek végre sikerült elvennie a sárga mezt a Kannibáltól.
A győzelem pedig szárnyakat adott neki. A következő szakaszban elképesztő 3 perc 20 másodperccel növelte az előnyét. A francia rajongók már ünnepelték Eddy Merckx bukását. Még maga Merckx is megjegyezte, hogy Thévenet aznap biztosította maga számára a győzelmet. Blöffölt? Még hátra volt egy hegyi szakasz az Alpokban. Még mindig volt esély a visszatérésre.
Merckx a rajtvonalról támadt, de a szerencse nem tartott vele aznap. Elesett. Vérzett, a térdét és a csípőjét beütötte, az arccsontja és az állkapcsa eltört, amit csak később fedeztek fel. Ennek ellenére visszaült a kerékpárra és tovább küzdött. Elutasította az orvosi ellátást. 2 másodperccel Thévenet után ért a célba.
Az orvosok Merckx sérüléseinek súlyossága láttán azt javasolták, szálljon ki. Csak folyékony ételt tudott fogyasztani, mivel a törött állkapcsával nem tudott rágni. A figyelmeztetések ellenére Merckx úgy döntött, folytatja. Később azonban megbánta, hogy így döntött: attól félt, hogy sérülései karrierje végét jelenthetik.
Merckx szerint a Tour hátralévő részében leírhatatlan volt a szenvedése. Nagy és állandó fájdalmai voltak. Csak azért folytatta, mert a Tour és a csapattársai fontosak voltak a számára. Kollégái bónuszai Merckx általános besorolási helyétől függtek. Tudta, hogy még lehet második, de a teste nagy árat fizetett érte.
A Tour de France abban az évben először Champs-Élysées-ben ért célba. Ez egy hagyomány kezdetét és egyben a Merckx-korszak végét is jelentette. Bernard Thévenet 2 perc 47 másodperces különbséggel győzött, Valéry Giscard d’Estaing francia elnök pedig nem győzött gratulálni neki a dobogón.
„Mindent megpróbáltam, de ez sem volt elég. Mindig a legerősebb nyer, ezúttal Thévenet volt az“ – nyilatkozta később Merckx.
„Mondd meg, ki lett utánad a második és megmondom, mennyit ér a győzelmed“ – mondta Thévenet, kimutatva riválisa iránti tiszteletét.