A betegeket az ismétlődően bevillanó traumatikus esemény vagy akár az események emlékei gyötrik, folyamatos szorongástól, elszigeteltségtől, magánytól vagy kontrollálhatatlan dührohamoktól szenvednek. Ez az állapot általában a traumát követő 3 hónapon belül jelentkezik, de bekövetkezhet váratlanul, akár sokkal később is.
Korábban szinte egyáltalán nem ismerték fel a PTSD-t, és a tünetekről azt tartották, hogy az emberek egyszerűen kénytelenek együtt élni velük. Szerencsére napjainkban egyre többen tisztában vannak azzal, hogy ha szakszerű segítséghez folyamodnak, fel tudják venni a harcot a betegséggel.
Kezeléséhez gyógyszereket, pszichoterápiát és expozíciós terápiát használnak. Míg az első kettő jelentése elég világos, az utóbbi nem biztos, hogy a szélesebb rétegek számára is ismert. Egyszerűen megfogalmazva, a pácienst fokozatosan szembesítik a szorongása forrásával. A kezelés egy kevésbé stresszes stimulációval kezdődik, majd ezt egyre fokozottabbak követik, segítve az érintettet abban, hogy biztonságos és kontrollált környezetben nézzen szembe a szorongást kiváltó szituációkkal.
A hagyományos PTSD kezelések mindenképpen hatásosnak mondhatóak. Ám úgy tűnik, létezik egy másik megoldás is, amely kissé eltér a megszokottól. Az viszont tény, hogy valóban beválik. A testmozgásról van szó. És itt jön a képbe a bicikli. A páciensek, akik azt a tanácsot kapták, hogy rendszeresen tekerjenek, mind ugyanarról az élményről számoltak be: a bringázás mentesít a negatív gondolatoktól és mentálisan felszabadít a félelem súlya alól.
A tekerésnek egy rituáléhoz hasonló gyógyító hatása van. Szó szerint levegőváltozással jár, amely segít megszabadulni a gyötrő gondolatoktól, és abban, hogy új impulzusokra összpontosítsunk. A páciensek gyakran számolnak be arról, hogy olyan dolgokat látnak és hallanak, amelyeket korábban nem vettek észre. A sebesség és a mozgás segít annak felidézésében, milyen jó érzés is élni.
Azonban a biciklizés nem csak az aktuális kedélyállapoton képes javítani. Kutatók szerint hosszú távon is csökkenti a szorongás szintjét. A titok a rutinszerűvé tételben rejlik. A rendszeres bringázás által az ember kilép a komfortzónából és így még jobban hozzáedződik a PTSD élettani tüneteihez. A szapora légzés vagy heves szívverés sokkal kevésbé tűnik majd olyan ijesztőnek.
A bringázás pozitív hatásait veteránok is elismerték és úgy döntöttek, népszerűsíteni fogják, felhívják a figyelmet a PTSD komolyságára és a biciklizés jótékony hatásaira. Olyan szervezetek, mint a Pedal Against PTSD kutatásokba és gyűjtésbe kezdtek, hogy segítsenek az embereknek visszatérni normális életükhöz.
