Ugyan a kerékpáros idézetek közül sok férfiaktól származik, a nők is fontos szerepet játszottak annak a nyelvnek a kialakításában, amelyet ma arra használunk, hogy a bringázásról beszéljünk. Frappáns és megható módokon fogalmazták meg milyen érzés kerékpározni. Ahogy egyre több nő ismerkedik meg a biciklizés örömével és a női élmezőny folyamatosan túltesz saját magán, íme, néhány elismerő gondolat a kerékpározásról, olyan nőktől, akik fontos szerepet játszottak abban, hogy azzá válhatott, amit ma fémjelez.
„Hadd mondjam el, én mit gondolok a kerékpározásról! Szerintem a kerékpározás többet tett a nők felszabadításáért, mint a világon bármi más. A szabadság és az önbizalom érzését nyújtja nekik. Megállok, és megörvendeztet minden alkalommal, amikor tekerni látok egy nőt… a szabadság víziója, korlátok nélkül.’’ – Susan B. Anthony
Susan B. Anthony a női szüfrazsett mozgalom fontos vezetője volt, aki hitt abban, hogy akárcsak a férfiaknak, a nőknek is joguk lenne sportokat űzni, tanulni, vagy karriert csinálni, ha ahhoz van kedvük.
Találó leírása arról, milyen valódi szabadságot ad a kerékpározás, ma is ugyanolyan igaz, és hogy a bringa az egyenlőség fontos szimbólumává vált, az az olyan nőknek köszönhető, mint ő.
„A bicikli van olyan jó társaság, mint a legtöbb férj, és amikor már eljár felette az idő és megkopik, a nő megszabadulhat tőle és vehet magának egy újat anélkül, hogy sokkolná a társadalmat.’’ – Ann Strong
Ann Strong szarkasztikusnak szánt megjegyzése az 1895-ös egyik Minneapolis Tribune újság lapjain, egy másik óda a szabadsághoz, amelyet a bicikli adott a nőknek. Ugyan a humora kicsit idejétmúlt, de rámutat, valójában milyen forradalmi szerepet játszott a kerékpár az új lehetőségek és gondolkodásmódok feltárásában.
„A bicikli a legcivilizáltabb jármű, amelyet az ember valaha ismert. A többi közlekedési eszköz napról-napra válik egyre inkább lidércnyomás jellegűvé. Csak a bicikli marad meg eredendően jónak.” – Iris Murdoch
Különösen aktuális napjainkban, mivel rengeteg nagyváros küzd a problémával, hogy csökkentse az autók számát; Iris Murdoch betekintést ad abba a huszadik század közepén jellemző reakcióba, amely sokakat jellemzett a kerékpár közlekedési eszközként való meghatározásával kapcsolatban. Ugyan a kerékpárok maguk rengeteget változtak, a szépség és az egyszerűség, amelyet képviselnek, ugyanaz maradt.
„Egy kényelmes séta mellett a tandemozást is kedvelem. Pompás dolog érezni a szelet az arcomon és a vasparipám rugós mozgását. A levegő sebes átszelése az erő és lendület egyfajta zamatos érzését adja számomra, a mozgástól pedig hevesen táncol a pulzusom és dalra fakad a szívem.” – Hellen Keller
Ez a csodálatos idézet, amely egy olyan nőtől származik, aki nem látott és nem is hallott, elegáns leírása annak a zsigeri szabadságérzésnek, amit a bicikli nyújthat. Könnyen elérhető és tele van élvezettel a kerékpározás, mely annyi ember arcára csalt már mosolyt világszerte.
„Amíg van bárki, aki látja, amit én látok és érzi, amit én érzek, addig a bennem égő tűz tovább él a számtalan kerékpárosban: fiúkban, lányokban, férfiakban és nőkben.” – Alfonsina Strada
Az éles eszéről és korántsem szokványos hozzáállásáról ismert Alfonsina Strada, 1924-ben úgy döntött, hogy elindul a Giro d’Italia-n. Annak ellenére, hogy akkoriban a nők számára nem volt szabad kivillantani a térdeket, ne adj isten biciklis sortot viselni, Alfonsina úgy döntött, hogy elindul a férfiak között. Az Alfonsin Strada név, amellyel regisztrált, nem tette egyértelművé a nemét, így sikeresen kijátszotta a szervezőket, merészsége pedig kifizetődött, így mai napig ő az egyetlen nő, aki elindult a Giro d’Italia-n.
„Ez egy tökéletes nap volt, imádom ezt a sportot. Kérlek nézzetek több női kerékpárversenyt.” – Cecilie Uttrup Ludwig
A tavalyi versenyszezon egyik legmélyebb és legmeghatóbb pillanata volt, amikor a La Course után Cecilie Ludwig egy nyílt és őszinte kérést intézett a rajongókhoz világszerte, hogy több figyelmet és a megérdemelt tévés megjelenést biztosítsák a női kerékpározásnak. A sport igazi nagykövete, Ludwig, a kerékpározó nők következő generációjának képviselője.
„Motiváló és inspiráló szeretnék lenni mindenki számára: legfőbb célom, hogy több női kerékpáros legyen.” – Marianne Vos
Egy olyan nőtől, aki újra és újra bebizonyította, hogy olyan erőt képvisel, amelyet el kell ismerni a kerékpáros világban, Marianne Vos kijelentése egyszerű, de ugyanakkor nagyon mély is. Az által, hogy azt kívánja a többi nőnek, hogy ők is élvezhessék a sportot, ami olyan nagy szerepet játszott az életében, bizonyítja a kerékpározás valódi átalakító erejébe vetett hitét.
