A weboldalad alapján imádod a denevéreket, Leoš Janáček-et és a sört. Mi a helyzet a biciklizéssel?
Szoktam tekerni. Számomra ez egy csodálatos tevékenység, ráadásul sokkal gyorsabb is, mint gyalogolni. De nem magáért a biciklizésért ülök fel a járgányomra. Egy egészséges társadalomnak meg kell tudnia teremteni a lehetőséget, hogy a polgárai olyan környezetben éljenek, ahol több a kerékpár, mint az autó. A bicikli csak egy elegáns közlekedési eszköz. Gyakran használom én is erre az otthonom és a stúdióm között, de sokszor szoktam csak úgy kószálni vele a városhatáron. Minden nyáron elmegyek a barátaimmal Csehország határa mentén bringázni. Egy másik haverral pedig hazatekertünk Csehországba Rotterdamból, amikor ott tanultunk, Belgiumon és Németországon keresztül.
Még mindig megvan a bringád?
Igen, meg. Ahogy mondtam, többnyire arra szolgál, hogy elvigyen A pontból B-be.
Ha a dizájnt nézzük, milyen típusú bicikliket szeretsz?
Oda vagyok a régi városi bringákért, amiket már csak használtan kapsz meg: nehezek, feketék és hangosak. Ráadásul otthagyhatod bármilyen környéken egy villanyoszlophoz kötve, a tolvajok észre sem veszik. Pontosan az ellenkezői a Festka modellnek, de imádom ahogy megközelítik a technológia és a dizájn kérdését. Hiába, régimódi vagyok.
Mi a legnagyobb különbség a papír és a bicikliváz között, ha rajzolni kell rájuk?
A legszembetűnőbb különbség elég alapvető: a papír egy egyenletes, hatalmas, lapos felület. A vázon a legnagyobb egybefüggő lapos felület nagyjából 2 négyzetcentiméteres. A legnagyobb kihívás az aranyozás volt.
Milyen technológia kellett ahhoz, hogy ne folyjanak szét a rajzok?
Nagyon sok türelem és speciális kesztyűk. Ha egy-egy vonal véletlenül elmosódott, azonnal le kellett törölni alkohollal, hogy ne hagyjon foltot.
Hogyan jellemeznéd a kész mű stílusát?
Narratív, néhol vicces rajzokkal díszítettem, inspiráltak a keleties mintázatok, melyek tökéletesek az üres helyek feltöltésére. A végeredmény valahol a karikatúra és egy porcelán dísztárgy között van.
Hogy találkoztál a Festka munkatársaival?
Már korábban ismertem a márkát, azt viszont nem tudom, ők hogy találtak meg engem. Tom Hnida, a művészeti vezető keresett meg azzal, hogy szeretnék-e együtt dolgozni velük egy izgalmas projekten. Egy közös ismerős révén találhattak meg.
Mi inspirált a Festka Porcelán projekt megvalósításában?
Imádom a porcelánt és a keleti esztétikát. A vázon megjelenő motívumokat gondosan válogattuk ki az ügyfél ízlése alapján. A bicikli egyfajta meglepetés volt számára, így titokban kellett tartanunk. Néhány téma az Instagram profilja alapján került be a repertoárba, a többit pedig én egészítettem ki saját asszociációkkal. Pozitívum, hogy ő is ugyanakkora porcelán-rajongó, mint én. Valószínűleg ezért választottak engem a projekthez. Az ügyfél legjobb barátjával számos Skype videóhíváson estünk át mielőtt találkoztunk volna a prágai stúdiómban. A dizájn nagyrésze Tom Hnida-val együtt készült. A kész mű tartalmazza az ügyfél minden mérföldkövét, mint például a gyerekei nevét, a hobbijait: az utazást, a fuvolázást, és persze a biciklizést.
Mit szólt hozzá az ügyfél?
Az elkészült bringát repülővel szállították Bangkokba, szóval nem láthattam személyesen az első reakciót. Nem sokkal később azonban, kaptam tőle egy üzenetet, amiben elmondta, hogy hiába van rengeteg egyedi bringája, ez az egyetlen, ami tényleg személyre szabott. Képzelhetitek, mennyire feldobott ez az üzenet!
Michal Bačák termékdizájn szakon tanult Zlínben, majd Hollandiában folytatta tanulmányait. Karrierje során már számos nagy cég kereste fel, legutóbb például a Hermés. 2016-ban az év illusztrátorának választották. Itt találhatod meg a munkáit: www.michalbacak.com.
