Humanitárius biciklik

Szerző: Siegfried Mortkowitz

Legtöbbünk számára a bicikli szabadidős élvezeti cikk, kaland forrása, szórakoztató sporteszköz. Bár nélküle biztosan kissé rosszabbnak éreznénk az életünket, ha muszáj lenne, tudnánk nélküle élni. Másképp fogalmazva: azért nem múlik az életünk a biciklin. De az alulról jövő kezdeményezésként létrejött civil szervezet, a Bicycles for Humanity (B4H) számára a kerékpár létkérdés. Ők a biciklit a személyes önállóság egyik eszközének és a mobilitás létfontosságú megteremtőjének tartják, olyan emberek számára, akik nem, vagy csak nehezen tudnak más közlekedési eszközhöz hozzáférni.

„Anyák, akik vízzel teli tartályokat tudnak visszacipelni a falujukba, sokkal rövidebb idő alatt, mintha gyalogolnának” – hoz példákat a B4H a weboldalán -, „Gyerekek, akik előbb odaérnek az iskolába, és marad idejük arra, hogy fény mellett tanuljanak. A szülők több árucikket tudnak értékesítésre kivinni a piacra. Az egészségügyben dolgozók 3-4-szer olyan hatékonyan tudnak dolgozni. A mai technológia-központú világban úgy látjuk, hogy a bicikli és az okostelefon képesek kézzelfogható változást elérni a fejlődő országokban.”

A B4H szervezetet Pat és Brenda Montani 2005-ban alapította meg, és az eltelt időben több mint 160 000 kerékpárt küldtek Afrikába, a világszerte működő közel 50 helyi szervezet segítségével. Nem is rossz, különösen azt figyelembe véve, hogy eredetileg csak egy konténernyi biciklit akartak összegyűjteni, amit a kanadai Brit-Kolumbia tartomány közösségei küldenek Namíbiába. A B4H azért tartja magát „alulról jövő kezdeményezésnek”, mert jelentősebb marketing- és ismeretterjesztő kampányok nélkül nőtt nagyra – szinte kizárólag olyan emberek segítik (persze mint megszállott bringások), akik barátaikon vagy a szervezet weboldalán keresztül szereztek tudomást a programról. „Az a sikerünk titka, hogy igyekszünk elmesélni, mekkora szükség lehet a biciklikre a fejlődő országokban, és talán sikerül sokakat megmozgatnunk, hogy csatlakozzanak ehhez az őszinte mozgalomhoz, amellyel közvetlenül lehet hathatós változást elérni” – vallják.

Így működik a rendszer: a helyi szervezetek összegyűjtik a kerékpárokat, és a legközelebbi afrikai kikötőbe való szállítás költségét, aztán más csoportok finanszírozzák az országon belüli szállítási költségeket és a felmerülő adókat. Számos ország – például Uganda – esetében, a belföldi szállítási költségek, az adók és vámok is igen magasak.

Az egyes tagszervezetek gondoskodnak arról, hogyan gyűjtik össze és szállítják Afrikába a bicikliket. A B4H úgy teszi ezt lehetővé számukra, ahogy szerintük a leghatékonyabb és legindokoltabb. „Röviden összefoglalva: mindenki olyan kreatív lehet, amilyen szeretne, annyit időt fordíthat erre, amennyit tud, és olyan programokat, partnerségeket és adománygyűjtő kezdeményezéseket indíthat, amilyeneket jónak lát” – magyarázza a B4H. „Sőt, ami a legjobb: a programok végrehajtása során szoros munkakapcsolat alapján alakíthatsz ki partneri kapcsolatokat a fejlődő országok lakóival, mindeközben értékes üzleti és vállalkozói ismereteket és készségeket közvetíthetsz.”

A B4H számos speciális programot működtet. A „Bicycle Empowerment Center” (Biciklis Önállósági Központ) például egy „dobozos biciklibolt”, amelyben 450-500 bicikli, szerszámok, alkatrészek és karbantartásról szóló oktatási anyagok is helyet kapnak, amelyeket egyben szállítanak le egy közösség részére. A Development Kit (Fejlesztőkészlet) 10-15 kiváló minőségű bringából, plusz a hozzájuk tartozó sportruhákból, alkatrészekből és felszerelésekből áll, amelyek segítségével a közösség egy mountain bike parkot, vagy más vállalkozást tud elindítani.

A B4H számos sikertörténetének egyike a Karamoja.org. A Karamoja egy kis térség Uganda északkeleti részén, ahol különböző tényezők (például környezetvédelmi problémák, erőszak, írástudatlanság, rossz egészségi állapot, gyenge infrastruktúra) miatt jelentősen romlottak az életkörülmények. De amikor a B4H 4500 biciklit küldött oda 2010-ben, jelentősen előrelendítette az elszegényedett vidékek folyamatait.

Akkoriban nem voltak ott utak, nem volt villamos áram, és alig néhány vállalkozás működött, de mióta a biciklik megérkeztek, és a B4H dolgozói, a helyi lakosokkal együtt kreatívan láttak neki a terület felvirágoztatásának, nagyon sok minden megváltozott. A 4500 bicikliből sikeres Biciklis Önállósági Központok lettek. Ezt követte az iEmpowerment, a B4H partneri programjának beindítása, amely – többek között – olcsó oktatási és készségfejlesztő anyagokat, ingyenes online képzéseket és helyi egészségügyi adatok gyűjtését szolgáló alkalmazásokat is felölel.

Ezután indult be a Kara-Tunga kulturális turisztikai és szafari fogadóközpont, egy informatikai szolgáltató cég, a Karamoja IT Computer Services, valamint egy új fejlesztési modell, a Cloud Empowerment. Majd beindították a Tour of Karamoja kerékpáros versenyt, amellyel bicikliseket és turistákat vonzanak a térségbe. Ezt az eseményt jelentősen segítette a néhai Tour de France versenyző és televíziós kommentátor Paul Sherwen, és kommentátor társa Phil Liggett. Sherwen (aki hét Touron is versenybe szállt) fontos résztvevője lett a B4H Ugandában végzett munkájának. Ott is élt és hunyt el végül, és keményen dolgozott, hogy a Tour of Karamoját Uganda legeslegnagyobb kerékpáros versenyévé tegye.

A B4H szerint közel 10 millió biciklit dobnak szeméttelepre minden egyes évben. Ha te is szeretnél segíteni, hogy egy társadalmi cél érdekében hasznosulhassanak a szemétre szánt járgányok, látogass el a weboldalukra!