A 18. századi, első modern cirkuszok még főleg lovon elvégezhető trükkökre építettek, melyeket kezdetben hadviselt férfiak tanultak meg a katonaság alatt, később pedig fiatal nőket és férfiakat egyaránt képeztek ki erre.
Amint az utcákon elkezdte átvenni a lovak helyét a biciklivel való közlekedés, a cirkuszban is egyre felkapottabbá vált a két kerék. A közönséget ámulatba ejtette az újdonság erejével ható járgány, lenyűgözve nézték a velocipédeken trükköző mutatványosokat. Akkoriban ezek a felemás kerekű biciklik voltak a leginkább használatosak az utcán is.
Hamarosan cirkuszi társulatok, színházi és vásári előadók, és más szórakoztatóipari mutatványosok is elkezdtek kísérletezni a biciklikkel. 1880 körül jöttek a képbe a ma is használatos, azonos méretű kerekekkel felszerelt kerékpárok. Ezek bizonyultak a biztonságosabb verziónak, ráadásul sokoldalúan lehetett használni őket, azonban a velocipédeken bemutatott trükkök hatásosabbak voltak, pont a nagyobb veszély miatt.
Nem világos, hogy pontosan mikor váltak a biciklik a bohócok társaivá a porondon, de valószínűleg nem kellett sok időnek eltelnie az első biciklis műsorszámítól. Attól a pillanattól kezdve használták a bicikliket komikus vizuális elemként vagy attrakcióként, hogy a 19. században megjelentek Franciaország utcáin.
Az akrobaták a trükkök miatt használták a bringákat, a bohócok azonban komikumot akarták növelni velük, így nekik szokatlan külsejű biciklikre volt szükségük. Egy felnőtt ember, amint egy ici-pici bringán teker – szürreális és nevetséges! Ezekhez az igényekhez először Geroge Stratton bohóc-biciklije alkalmazkodott, az 1950-es években. A könnyített váz és a szándékosan lekicsinyített méretek lehetővé tették, hogy a bicikli teljesen jól funkcionáljon, de látványos legyen, ahogy lelóg a bohóc lába a 40, 7 cm-es járgányról. A túlméretezett duda és a 22,8 cm-es lánckerék tett még bohócosabbá.
Manapság a biciklik számtalan formájával találkozhatunk a cirkuszban, a velocipédektől kezdve, – amiken sokszor bámulatos trükköket mutatnak be – az egykerekű, magasított üléssel ellátott modellekig. A kis méretű biciklik pedig gyakran annyira picik, hogy miután a bohóc körbebiciklizett rajtuk a közönség előtt – nagyon gyorsan kellett tekernie ahhoz, hogy legalább a sétálósebességet elérje – könnyedén felkaphatta és zsebre vághatta őket.
Ma már általában BMX-eket, egykerekűeket, magasított egykerekűeket, speciálisan rugózó, és könnyen szétszerelhető bringákat használnak az előadók.
Ha kedvet kaptál hozzá, hogy egy porondon tekerj körbe-körbe, egy piros orral felszerelkezve, itt megtalálhatod a megfelelő bohóc-bringát hozzá!