Andry Ruina professzort idézve: „A kerékpár kontrollálhatósága a gravitáción múlik. Gravitáció nélkül nem lehet irányítani.”
Dr. Ruina és kutatókból álló csapata építettek egy olyan rugós kerekű biciklit, amit a szimulált zéró-gravitációs környezetben is tudnak irányítani, a kerekeket pedig mágnesesen rögzítették a talajhoz, hogy ne repüljenek el. Ahogy a videón láthatjuk, a bringás könnyedén irányította a járművet, elesni azonban nem tudott vele.
A probléma, amivel a furcsa bringát használó asztronautáknak (és turistáknak) szembesülniük kell, hogy a Marson mindössze 38%-os a gravitációs erő a Földhöz képest, a Holdon pedig még ennél is kevesebb, pusztán 1/6-oda az általunk megszokottnak. Persze a probléma nem olyan méretű, mintha zéró-gravitációs környezetről beszélnénk, az azért biztos, hogy egy átlagos földi bicikli nem állná meg a helyét más bolygón.
Praktikus szempontokat figyelembe véve, egy jól működő „hold-bringa” remek közlekedési eszköz lehet az asztronauták számára, hiszen nem kell hozzá üzemanyag és biztosítja a testmozgást. Emellett, ahogy a sci-fi író Robert A. Heinlein is megírta, akár szállítmányozásra is alkalmas, ha például ércekről van szó.
„A magányos aranyásó, elszakítva szeretett szamarától, a kerékpárt elég megbízhatónak találta ahhoz, hogy helyettesítse megszokott közlekedési eszközét” – írta Heinlein a The Rolling Stones című novellájában. „Egy bányász-bicikli furcsa látványt nyújtanak Stockholm utcáin: hatalmas kerekek, fánk méretű gumik, a hozzá csatolt iga, a rádió, az akkumulátor, a nyergen függő táskák és a Geiger-mérő kitűnt volna a többi földi bringa közül – azonban a Marson és a Holdon tökéletesen megállta a helyét.”
Nem meglepő tehát, hogy a NASA igen érdekelt lenne az alacsony gravitációs mezőben használható bringák megvalósításában. Az egyik megoldás, amit fontolóra vehetnek a HyperBike. Ezt az eszközt Curtis DeForest találta fel, mint fitnesz eszközt a Z generáció számára.
A stabilitás és az egyensúly a kulcs, amihez az utas súlyát és a forgatónyomatékot is figyelembe kell venni – ez a megoldás érdekelheti tehát a NASA-t. Már dolgoznak is a megoldáson, mi pedig csak azt reméljük, hogy szebb lesz a végeredmény. Különben nem ülünk fel rá.
