Julie nem az az ember, akit könnyen ki lehet hozni a sodrából. Az elmúlt évet Mallorca felfedezésével töltötte, emellett kerékpár edzői képesítéseket szerzett és saját márkája tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Interjúnk során arról beszélgettünk, hogyan értékelte újra a biciklizést, miközben felfedezte, valójában mennyi női kerékpáros van, illetve arról, hogyan jött létre a pandémia idején egy egymást segítő kerékpáros közösség.
Változott a kapcsolatod a biciklizéssel a járvány óta?
Amikor a lezárás idején nem hagyhattuk el az otthonainkat, az az idő mentett meg, amit a teraszon lévő turbón töltöttem. Ez jelentette számomra a testmozgást, a rendszert és a kapcsolattartást a barátaimmal.
Mikor már kimehettünk edzeni, továbbra is a kerékpározás volt az, ami fitten tartott és segített megőrizni az épelméjűségemet. Biztos és kiszámítható struktúrát nyújtott egy olyan világban, amiben semmit sem lehetett megjósolni vagy megtervezni. Amatőr versenyzőként a néhány éven át tartó szervezett edzés, majd a több éves versenyzés után az elmúlt hat hónapban szórakozásból bicikliztem, mert ez volt az egyetlen dolog, amit képes voltam csinálni. Már nem mértem a teljesítményemet, csak kijöttem és tekertem, mert ha 2020 tanított nekem valamit, akkor az az, hogy értékeljem azt a szabadságot, amit a biciklizés ad.
Hogyan változott a mallorcai kerékpáros közösség a korlátozás hatálybalépése óta?
A mallorcai kerékpáros közösség egyszerűen hihetetlen. A turizmustól függő kis szigetként a járvány sokunkat rendkívül súlyosan érintett. Most éppen a harmadik hullámot éljük (2020 tavasz, 2020 ősz, 2021 tavasz) ennek az időszaknak. Sok kisvállalkozás zárta be az üzletét és sok kerékpáros üzletágban dolgozó emigráns döntött úgy, hogy elhagyja Mallorcát, és visszamegy hazájába, hogy más munka után nézzen. De köztünk, akik szerencsések vagyunk, és itt tudtunk maradni (várva, hogy mikor lehet majd újra utazni), hihetetlenül támogató közösség alakult ki.
Egy átlagos évben túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy egy fejbólintásnál, mosolygásnál és egy gyors csevelynél többet szánjunk egymásra, inkább csak elsietünk ismerőseink mellett. Most rengeteg időnk volt arra, hogy sokkal nyugodtabb körülmények között barátkozzunk, hiszen nem vagyunk folyton kimerültek. A kávézótulajdonosok, a boltok tulajdonosai és a szerelők most már a barátaim, akikkel szívesen találkozom egy italra.
Egészen más lehet a hangulat turisták nélkül! Most, hogy az egymás közötti kapcsolat ennyivel mélyebb lett, milyen érzés csak olyan embereket látni a bicikliken, akiket ismersz?
Idén rájöttem, hogy valójában mennyi női kerékpáros él a szigeten, és hogy egyre népszerűbb lesz a biciklizés a nők körében. Míg az utóbbi években egyre több női kerékpáros klub és csoport indult az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, amikor 2018-ban először megérkeztem Mallorcára, ritkán láttam nőket biciklizni. De, mint sok helyen világszerte, idén Mallorcán is népszerűbb lett a bicajozás a nők körében is. Nem ritka, hogy itt nemzetközi vagy mallorcai nők kis csoportjai együtt kerékpároznak.
Jelenleg három különböző női csoporttal járok edzeni; a nemzetközi országúti versenyzőkkel (a csoportban különböző szintű kerékpárosok vannak Írországból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Németországból, Csehországból, Kanadából, Hollandiából és Baszkföldről!), egy kis csoport mallorcai nővel és egy kezdő női hegyikerékpáros csoporttal. A hírek egymás közötti megosztása a helyi kávézókon és a WhatsApp csoportokon keresztül történik. Most indítottam el a „Mallorca Women’s Cycling” Facebook-csoportot is, ami egy barátságos és befogadó hely nők számára, akik jelenleg Mallorcán élnek, vagy szeretnének idelátogatni. Tanácsokat és tippeket adunk egymásnak, például a legjobb útvonalakról, kávézókról vagy üzletekről.
Lettek új biciklis barátaid a járvány következtében?
Nagyon sok! A lezárás előtt, ha nem a vendégekkel kerékpároztam, akkor a legtöbb túrán maroknyi barátaimmal vagy a helyi kerékpáros klubbal tekertem. Annyi ember lett munkanélküli, de a gyönyörű utakat és a ragyogó napsütést senki nem tudta elvenni tőlünk. Sok embernek lett elég ideje ahhoz, hogy kimozduljon és annyit biciklizzen, amennyit csak akar, és egyre több emberrel kezdtem kerékpározni. Mostanra a mallorcai kavicsszakértőtől kezdve egy reménybeli női olimpikonig, mindenféle barátom van. Még mindig hetente egyszer kerékpározok a helyi falusi klubommal (CC Sa Pobla), a mallorcai szókincsem is bővült, ráadásul életemben először mountain bike-oztam egy kisebb nemzetközi csoporttal is. Összességében várom, hogy két keréken összefussak bármelyik barátommal. Van ennél jobb indok a biciklizésre?