A legrosszabb állapotomban 220 kilót nyomtam. Az önámítás világában éltem, szorongtam, depressziós és betegesen túlsúlyos voltam. Számos diagnosztizált endokrinológiai problémával küzdöttem, és bár nem voltam életveszélyben, tudtam, hogy hamarosan abban leszek, ha nem változtatok.
A fordulópont apám halála után jött el. Mielőtt beteg lett, diétába fogott, hogy leadjon néhány kilót, és engem is erre biztatott, de ellenálltam. Miután meghalt, az ő tiszteletére vágtam bele mégis – és azért, mert nem akartam idő előtt melléfeküdni a földbe.
Elkezdtem számolni a kalóriákat, és csak az étrendem megváltoztatásával több mint 90 kilót fogytam. Néhány évvel ezelőtt átálltam a keto diétára és nagyon bevált!
2016 márciusában el akartam kezdeni mozogni, de még mindig túl sok felesleg volt rajtam: egy kis sétálás után is sajogtak az ízületeim. Egy barátom javasolta, hogy vegyek egy biciklit. Kiválasztottam egy olcsót a Walmart-ban és olyan gyakran ültem nyeregbe, amilyen gyakran csak tudtam, egész addig, ameddig szét nem esett.
Hihetetlenül izgalmas volt már csak az is, hogy képes vagyok mozogni! Amikor 220 kiló voltam a postaládáig sem tudtam elmenni anélkül, hogy kifulladtam volna. Jelenleg futok, bringázok, úszom és jógázom, van, hogy naponta kétszer tornázom is. Számos bringás eseményen vettem már részt és a közeljövőben triatlonozni is szeretnék.
Nagyon élvezem a fizikai kihívásokat, amiket magam elé állítok. Semmihez sem fogható az igazán kemény edzés, a biciklizés sebessége pedig felülmúlja az úszás és a futás élményét.
2013 áprilisa óta 140 kilót adtam le. Most egy kevésbé drasztikus alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatok, főleg akkor tartom be szigorúan, amikor versenyre készülök. Sok olyan teljes értékű ételt eszem, amitől nem lesz magas a cukrom.
Legalább hetente ötször ülök a biciklimre, ezek közül néhány közös edzés a non-profit bringás szervezetem tagjaival, akiket arra szeretnék ösztönözni, hogy egészségesebb életmódot éljenek. Vannak kifejezetten kezdő, lassú túráink és vannak gyorsabbak és nehezebbek is.
Amikor biciklizem, szabadnak érzem magam a múlt problémáitól. Lassan kezdtem, eleinte csak 8 km/órával tudtam haladni, de idővel egyre gyorsabb lettem.
Azt tanácsolom azoknak, akik változtatni szeretnének, hogy emlékezzenek rá, hogy ez egy lassú folyamat, a fejlődés sokszor szinte észrevehetetlen. A saját tempódban dolgozz! Csak a múltbeli éned legyen a versenytársad. Mert a cél, hogy önmagad jobb verziója legyél. Tegyél bele mindent és garantálom, hogy hihetetlen dolgok fognak történni!
Forrás: bicycling.com
