Az Occupational & Environmental Medicine folyóiratban megjelent tanulmány egy olyan kutatás alapján készült, mely során 689 nyugdíjas korú embert vizsgáltak meg finn szakemberek.
Ahhoz, hogy felmérjék, mennyit mozogtak az egyes résztvevők, 10 órán át aktivitásmérőket viseltek, hét egymást követő napon át, a nyugdíjazást megelőző néhány évben és a nyugdíj után is.
A kutatók megállapították, hogy a nyugdíjazás után jelentősen kevesebbet mozogtak az alanyok, és ez a szokás hosszú távon is megmaradt – a résztvevők két évvel később is hajlamosak voltak fenntartani ezt az alacsonyabb aktivitási szintet. Úgy tűnik, hogy a nőknél az aktivitás gyorsabban csökken, de a férfiak is jóval mozgásszegényebbé életet élnek nyugdíj után.
“A nyugalmazás általában megváltoztatja a napi rutint és a társadalmi interakciókat, az aktív társadalmi részvétel mértékének csökkenése részben magyarázhatja az ülve töltött idő mértékét” – áll a tanulmányban. „A társadalmi kapcsolatok és a produktív tevékenységek a nyugdíjba vonulás után csökkenhetnek, ami megnöveli az otthon töltött időt és az ülő tevékenységeket, például a tévézést, ami valószínűleg hosszabb ideig zajlik, mint más ülő tevékenységek, például a számítógép használata. Sőt, amikor az emberek nyugdíjba mennek, az ingázás és az ebédszünetek alatti fizikai aktivitás sem szakítja már meg az ülést.”
Ezek az eredmények összhangban állnak korábbi kutatásokkal is. Ezek a megállapítások rávilágítanak azokra az új szokásokra, amelyek hosszú távú problémává válhatnak, különösen azért, mert megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek és más egészségügyi problémák kockázatát – állapították meg a kutatók.
„Azonban az idősebb korban felvett egészséges szokások, mint például a testmozgás szintén hosszú távon hatnak ránk” – mondta Belinda Beck, az ausztráliai Griffith Egyetem Egészségtudományi Karának professzora, a csontok szakértője.
Az idősebb felnőttek, különösen a posztmenopauzás nők esetében végzett kutatásában Beck megállapította, hogy sok résztvevő tovább javította testmozgással csontjai egészségét, még akkor is, ha aktivitási szintjük csökkent.
„A tanulság, hogy bármit is teszünk idősebb korunkban, az évekkel később jelentős hatással lesz az életünkre, akkor is, ha sokat mozgunk, és akkor is, ha keveset” – mondta Beck a Bicycling magazinnak. „Ez azt jelenti, hogy minél hamarabb elkezdünk aktív életet élni, annál valószínűbb, hogy ezt nyugdíj után is folytatjuk majd.”
„Nem késő akkor sem elkezdeni sportolni, ha már nyugdíjas vagy” – tette hozzá Kourtney Thomas, személyi edző. Ez jelenthet futást heti néhány alkalommal, és más napokon gyaloglást, vagy biciklizést, ezek növelik erőnket és állóképességünket, és javítják az egyensúlyt.
Nem számít, milyen életkorban kezdjük, a stratégia ugyanaz. Találj egy olyan tevékenységet, amit szeretsz, végezd rendszeresen és építsd be a mindennapjaidba! Így idősebb korban is építhetsz ezekre a lefektetett alapokra.
Forrás: runnersworld.com
