Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Először is, tisztázzuk, hogy mik is valójában az ultrafeldolgozott élelmiszerek. A tanulmány, amelyet meg fogunk vizsgálni, a következő definíciót használta:
“Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan feldolgozott élelmiszer-anyagok (olajok, zsírok, cukrok, keményítők és fehérjeizolátumok) ipari készítményei, melyek kis mértékben vagy egyáltalán nem tartalmaznak teljes értékű élelmiszert, hanem jellemzően ízesítőket, színezékeket, emulgeálószereket és egyéb adalékanyagokból állnak.”
Ez elsőre bonyolult definíciónak tűnhet, azonban az ebbe a kategóriába tartozó élelmiszerek ennél ismertebbek már nem is lehetnének. Íme néhány népszerű példa.
- Sütik, cukorkák, csokoládészeletek
- Kolbászok, szalámi
- Chipsek
- Reggeli gabonapelyhek
- Instant leves, előre elkészített tészta és pizza
- Üdítők, édesített italok, alkoholos italok
Miért problémásak az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Az “ultrafeldolgozás” bár olcsóbbá, azonnal fogyaszthatóvá és igazán ízletessé teszi az élelmiszereket, sajnos azonban közben a tápértéküket is csökkenti, mivel a feldolgozás során rostokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és fehérjéket vonnak el tőlük. Ez gyakran azt is eredményezi, hogy ezek az élelmiszerek több kalóriát, cukrot és telített zsírt tartalmaznak. Tehát az egészségesség szemszögéből nézve nagyon alacsony minőségűek – minden negatív szempontnak megfelelnek. Az USA-ban az előre csomagolt élelmiszerek több mint 70%-a ultrafeldolgozottnak minősül, melyek az összes elfogyasztott kalória mintegy 60%-át teszik ki. Hasonló számok tapasztalhatók Európában és a világ számos más fejlett részén is, ami azt jelzi, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek globális szinten problémát jelentenek.
Kapcsolat az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a mentális egészség között
A Florida Atlantic University kutatói új tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a nagy mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztó emberek szignifikánsan több kedvezőtlen mentális egészségügyi tünetről – például depresszióról vagy szorongásról – számolnak-e be.
A kutatók kimutatták, hogy azok a résztvevők, akik több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, több enyhe depressziós és egyéb mentálisan kedvezőtlen tünetet mutattak, mint azok, akik kevesebb ilyen élelmiszert fogyasztottak.
“A tanulmány adatai fontos és releváns információkkal egészítik ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mentális egészségre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatos, egyre növekvő számú bizonyítékokat. A vizsgálat során megfogalmazott számos hipotézis teszteléséhez további analitikus epidemiológiai kutatásra van szükség” – mondta Charles H. Hennekens, a tanulmány társszerzője.
Még eltarthat egy ideig, míg teljesen megértjük az ultrafeldolgozott élelmiszerek hangulatunkra és mentális egészségünkre gyakorolt hatásait. De már ez és a hasonló tanulmányok is motiválhatnak arra, hogy megpróbáljunk több valódi élelmiszert fogyasztani.
