A kutatás során több mint 100.000, 20 és 100 év közötti nőt és férfit vizsgáltak Koppenhágában. A résztvevőknek szabadidejükben és munkahelyükön végzett aktivitásukkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket, a válaszok alapján pedig négy kategóriába sorolták őket: alacsony, mérsékelt, magas és nagyon magas intenzitás szerint. A kutatók 10 éven át követték az alanyokat, megfigyelték a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását és a halálozást, hogy felmérjék, hogyan befolyásolta ezeket a testmozgás.
A szórakoztató testmozgás csökkenti a korai halál kockázatát
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a szabadidős tevékenységek, vagyis az a mozgás, amit szórakozásból végzünk, sok-sok előnnyel jár. Összehasonlítva az alacsony intenzitású csoporttal, azoknál, akik rendszeresen mozognak kedvtelésből, a következő előnyöket mutatták ki:
- a mérsékelt csoport tagjai esetében a korai halálozás kockázata 26%-kal alacsonyabb,
- a magas aktivitást mutató csoport tagjainál 41%-kal,
- a nagyon magas aktivitású résztvevőknél pedig 40%-kal.
Hasonló eredményeket közölt a tanulmány a kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatban is:
- a mérsékelt aktivitás 14%-kal csökkentette kialakulásuk kockázatát,
- a magas aktivitás 23%-kal,
- a nagyon magas pedig 15%-kal, az alacsony intenzitású csoporthoz képest.
A munkahelyi fizikai aktivitás negatív következményekkel jár
A munkával kapcsolatos tevékenységek esetében azonban meglepőbbek az eredmények. A fizikai munka, nem hogy nem egészséges, de még káros is! Íme, az eredmények az alacsony aktivitású csoporthoz viszonyítva:
- a magas aktivitás 13%-kal növelte a korai halálozás kockázatát,
- nagyon magas aktivitás esetében ez a szám 27%.
A szív- és érrendszeri betegségeknél is hasonló eredmények születtek:
- a magas aktivitás 15%-kal növelte kialakulásuk kockázatát,
- a nagyon magas aktivitás pedig 35%-kal.
„Sokan, akik fizikai munkát végeznek, úgy vélik, hogy ez elég ahhoz, hogy fittek és egészségesek legyenek, ezért nyugodtan pihenhetnek hazaérve. Sajnos eredményeink arra utalnak, hogy ez nem így van. Számukra is hasznos lenne a szabadidős fizikai aktivitás, azonban napi 10 000 lépés megtétele vagy hét óra állás után túl fáradtak hozzá” – mondta Andreas Holtermann, a kutatás vezető szerzője.
Miért nem egészséges a munkahelyi aktivitás?
A tanulmány nem vizsgálta annak okait, hogy miért létezik ez a különbség a munka és a szórakoztató fizikai tevékenység között. A szerzők azonban igyekeztek megmagyarázni:
„Egy gyors, 30 perces séta jó hatással van az egészségre, mert megemeli a pulzust és javítja a szívműködést, a munka közben végzett mozgás azonban általában nem elég hatékony ehhez. Emellett a hosszú ideig tartó megerőltetés, mint például az emelés, tartósan növeli a vérnyomást, ami kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet” – magyarázta Holtermann professzor.
A változatosság a legjobb
A megoldás egy olyan munkakörnyezet megteremtésében rejlik, ahol az alkalmazottak különféle intenzitású feladatokkal néznek szembe. Erre megfelelő lehet, ha váltogatják egymást, vagy ha olyan munkakört végeznek, melynek rész az ülés, állás, sétálás és emelés is.
„Fontos, hogy a feladatok változatosak legyenek, a dolgozók elég regenerálódási időt kapjanak és időszakosan növelhessék a pulzusszámot” – tette hozzá a professzor.
