Mikor kezdünk el hízni?
Mindenekelőtt, tegyük félre a statisztikákat. Az Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökség által 2013 márciusában közzétett, gyakran hivatkozott tanulmány 58 publikációt vizsgált meg, amik 555 783 beteget vontak be, és a következő eredményre jutottak:
“A felnőttek középkorban fokozatosan híznak. Bár az átlagos súlygyarapodás 0,5-1 kg évente, ez a szerény szám is idővel elhízáshoz vezethet.”
Ha számszerűsíteni is szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy az elhízás előfordulási gyakorisága 40 és 59 év között tetőzik. Érdekes módon azonban 60 éves kor után enyhén csökkenni kezd. Ez valószínűleg azért van, mert a 60 év felettiek néha betegség miatt fogyni kezdenek.
Lelassul az anyagcseréd?
Most azt gondolhatod, mindez a lassuló anyagcserének köszönhető. Mint kiderült, a kutatások azt mutatják, hogy ez nem igazán valószínű. Az anyagcseréd a huszas éveidtől kezdve egészen 50 éves korodig nagyon stabil. Csak a 60-as éveidben kezd lelassulni, amikor a legtöbb ember már túlsúlyos.
Miért hízunk a korral?
Ha nem az anyagcserével van a baj, akkor miért hízik az átlagember a korral? Az egyik fő ok a változó életmód, ahogyan egy aktív 20 évesből egy mozgásszegény idős emberré válunk. De van még egy fiziológiánkba beépített tényező. A nőkre és a férfiakra más-más hormonok hatnak, de ugyanolyan negatív hatást eredményeznek a testsúlyra.
A nőknél ez nem más, mint a menopauza. Leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be, és az ösztrogén hormon jelentős csökkenését okozza. A csökkenés hatására a szervezet sokkal inkább hajlamos néhány plusz kiló zsír elraktározására a has körül. A zsírraktározás eltolódása miatt a súlygyarapodás még inkább érezhetővé válhat.
A férfiak esetében a tesztoszteron jelentős csökkenése okozhat hasonló hatást. A tesztoszteronszint 40 éves kor körül kezd fokozatosan csökkenni, évente körülbelül 1-2%-kal. Ez alacsonyabb izomtömeghez és nagyobb zsírtömeghez vezethet, ami pedig alacsonyabb BMR-t és kevesebb nyugalmi állapotban elégetett kalóriát eredményez. Ha nem teszünk lépéseket ennek ellensúlyozására, felkúszhatnak a plusz kilók.
Jelentős életmódváltások
Láthatjuk, hogy az életkor játszhat némi szerepet, de ez még mindig nem magyarázza meg, hogy miért híznak még a fiatalabbak is, vagy miért sikerül néhány idősebb embernek megtartania az egészséges testsúlyát. Kiderült, hogy a gyors súlygyarapodás fő mozgatórugója gyakran a jelentős életmódbeli változás.
A tested hajlamos megőrizni a jelenlegi súlyod és a jelenlegi zsírraktárakat. Nem könnyű kis változtatásokkal fogyni vagy hízni. Ez azért van, mert a testednek vannak eszközei az egyensúly beállítására. Ha elkezdesz csak egy kicsit többet enni, talán megnő a NEAT értéked, és elkezdesz többet mozogni, futni, vagy egyszerűen csak több energiával rendelkezel, aktívabb vagy és elégeted a kis kalóriatöbbletet. Hasonlóképpen, ha egy kicsit kevesebbet eszel, a tested egyszerűen csak szabályozni kezd néhány hormont, hogy kevésbé legyél aktív és egy kicsit kevesebb energiát égess el az egyensúly fenntartása érdekében.
Amikor a kalóriákra ható változások nagyobbak, akkor a tested megpróbálja ezt kompenzálni, és ennek az eredménye gyakran a súlygyarapodás. Íme a leggyakoribb okok, amiért az emberek híznak, és ami nem az életkorral függ össze.
Ünnepek – A kutatások szerint az átlagos éves súlygyarapodás 52%-a néhány hét alatt, az ünnepek alatt történik. Ennek oka a finom ételek óriási választéka, a rutinok felborítása és a szociális ösztönzés az evésre.
Mozgásszegény munka – Az aktív egyetemi életből az egész napos irodában való ücsörgés és a túlórázás a karriered beindítása érdekében tökéletes, de drasztikusan csökkenti a kalóriafelhasználást, és elindítja a fokozatos súlygyarapodás folyamatát.
Sérülés vagy betegség – Bármi, ami hosszú távon felborítja a rutint, kevesebb kalóriaégetést eredményez, és elég erős impulzus lehet ahhoz, hogy súlygyarapodást okozzon.
Családalapítás – A megnövekedett stressz, a rossz alvás, valamint a testmozgásra és a főzésre szánt idő korlátozottsága könnyen felboríthatja a kalóriaszámok egyensúlyát a súlygyarapodás javára.
És hogy jön a képbe a genetika? A következő cikkben az életmód után a genetika befolyását vizsgáljuk meg!