Kezdjük az alapokkal. Azt gondolhatjuk, hogy a képlet nem túl bonyolult: akkor hízol, ha több kalóriát viszel be, mint amennyit elégetsz. És ez így is van. Azonban ennek a kalóriaegyenletnek mindkét oldalán számos tényező áll. Nézzük át a legfontosabbakat! Ez segíthet megérteni, miért nehéz elkerülni a súlygyarapodást.
Mi befolyásolja a kalóriabevitelt?
Az, hogy mennyi kalóriát viszel be egy nap, attól függ, mennyit és mit eszel. A probléma az, hogy ezt rengeteg belső és külső körülmény befolyásolja, némelyikük egészen meglepő.
Éhségjelzések – A szervezeted egy bonyolult hormonrendszerrel rendelkezik, amely reagál az elfogyasztott ételre, és ennek következtében éhséget vagy jóllakottságot jelez.
Energiaegyensúly – A szervezet hormonokat is használ arra is, hogy monitorozza, mennyi energiával rendelkezik. Ha hosszú távon túl keveset vagy túl sokat eszel, arra késztet a tested, hogy korrigáld az energiabeviteled.
Választott ételtípusok – Bizonyos ételekből, mint amilyenek a desszertek, hajlamosabbak vagyunk többet enni, mint másokból, például salátákból.
Elérhetőség – Ha egy étel karnyújtásnyira van tőlünk, könnyebben kívánjuk meg. Nem eszünk annyit, ha nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk ez ételért.
Érzelmek – Sokan többet esznek, ha stresszesek, vagy ha unatkoznak.
Társadalmi elvárások – Ha a körülöttünk lévő emberek esznek, akkor általában mi is eszünk. Az ünnepek nagyszerű példák erre.
Alvásminőség – A rossz alvás csökkenti az egészséges táplálkozáshoz szükséges akaraterőt, és ami még rosszabb, növeli az éhséghormonok szintjét.
Nem olyan egyszerű tehát kevesebbet enni, de a jó hír az, hogy mindegyik tényezőt tudod befolyásolni! Mielőtt azonban végig néznénk, melyiket hogyan, lássuk az egyenlet másik oldalát!
Mi befolyásolja, hogy mennyi kalóriát égetsz el?
Általában csak az edzésekhez kötjük a kalóriaégetést, pedig egészen más tevékenységek közben is fogy az energiánk. Fontos tudni, hogy kerékpározás közben mennyi kalóriát égetsz el, de ha át akarod látni a teljes képletet, tudnod kell, hogy mi befolyásolja még a teljes napi energiafelhasználást.
BMR (alapanyagcsere) – Általában ez a teljes elégetett mennyiség nagy részéért felelős. A BMR azt mutatja meg, hogy mennyi kalóriát éget el a szervezet akkor, amikor épp nem csinálunk semmit. Ezt a testösszetételed befolyásolja. Az izmok még nyugalomban is több kalóriát égetnek el, mint a zsír. A testösszetételed megváltoztatásán kívül nem sokat tehetsz a BMR-eddel, ezt leginkább a genetika határozza meg.
NEAT (nem testmozgással járó termogenezis) – Általában ez jelenti a második legnagyobb részt. Olyan tevékenységek tartoznak ide, melyek nem számítanak sportolásnak, például a sétálás, a főzés, a kertészkedés vagy a takarítás.
TEF (az élelmiszer termikus hatása) – A teljes energiafeldolgozás kisebb részét az élelmiszerek hőhatása teszi ki. Ez azt az energiát jelenti, amit a szervezeted az ételek megemésztésére fordít.
EAT (gyakorlatokhoz kapcsolódó termogenezis) – És végül, és sokszor utolsó sorban a sport, ami általában a legkisebb részt teszi ki. Ez az a mennyiség, amit kerékpározás, úszás, sífutás vagy edzőtermi edzés közben égetsz el.
Látszik tehát, hogy nem olyan egyszerű megőrizni a testsúlyunkat, mint azt mondják. A testmozgás csak egy kis része az egyenletnek. Mégis, ez az, ami felett a leginkább hatalmunk van.
Most, hogy megértettük, mi befolyásolja a súlygyarapodást, ideje megvizsgálni a valódi okát annak, hogy hízunk. Normális része lenne ez az öregedésnek? A genetikától függ vagy inkább az életmódtól? Hamarosan jövünk a sorozat követkető cikkével!