A szíved nem úgy ver, mint egy metronóm
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a szíve szabályosan ver, akárcsak egy metronóm. Azaz, ha a szívverés percenként 60 ütés, akkor a szív minden másodpercben egyszer ver. Na, ez nem egészen így van. Nyugodt állapotban a szívverésed egyáltalán nem hasonlít a metronómra, az egyes ütések közötti idő ugyanis folyamatosan változik. Ez 0,9 és 1,1 másodperc között bárhol lehet. Bár ez nem érzékelhető különbség, mégis képesek vagyunk mérni. Pontosan erről szól a szívfrekvencia-variabilitás, amely az egyes szívverések közötti időbeli eltérést mutatja meg.
Miért ennyire változékony a szívritmus?
A szívritmusodat a vegetatív idegrendszer szabályozza, ami a testeddel szemben támasztott követelményekre reagál. Ennek két fő összetevője van – a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer. Ezek egymás ellentétei.
• Szimpatikus idegrendszer – Ez az összetevő segít a szervezetednek aktiválni a “harcolj vagy menekülj” reakciót. Aktivitása fokozódik, ha stresszes vagy éppen fizikailag aktív vagy, illetve ha veszélyben vagy. A szimpatikus idegrendszer hatására a szíved gyorsabban kezd verni.
• Paraszimpatikus idegrendszer – Ez a komponens aktiválja a “pihenés és emésztés” reakciót, amely ellazítja a tested a fizikai aktivitás vagy stressz után. A paraszimpatikus idegrendszer hatására lelassul a szívverésed.
Egy kiegyensúlyozott idegrendszer mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus komponensektől kap parancsokat, ami a szívritmus variabilitását eredményezi. Ennek értelmében a magas HRV általában jót jelent. Ha valamelyik rendszer viszont jobban dominál, a variabilitás egyre inkább eltűnik, a szívritmusod pedig a metronómra kezd hasonlítani, ami általában valamilyen problémát jelez.
A HRV nagyon egyénfüggő
A HRV-vel az a gond, hogy nagyon érzékeny mérőszám. Személyenként eltérő, a nap folyamán állandóan ingadozik és egyik napról a másikra változik. A fiatalabb emberek általában magasabb HRV-vel rendelkeznek, mint az idősebbek. Ugyanígy az élsportolóknak is általában nagyobb a HRV-jük, mint az amatőröknek – érdekes módon azonban az állóképességi sportolók, például a kerékpárosok HRV-je jellemzően magasabb, mint az erőnléti sportolóké. Azonban ezeket a tendenciákat mind kidobhatjuk az ablakon, ha az egyéneket nézzük. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy magasan képzett profi sportolónak alacsonyabb a HRV-je, mint egy ülő életmódot folytató embernek. Ez azt jelenti, hogy a HRV mérésekor nem hagyatkozhatsz néhány általános értékre. Következetesen nyomon kell követned a HRV-det, hogy megtudd, melyek a számodra “egészséges” vagy “aggasztó” HRV-értékek.
Figyeld a HRV-d tendenciáját
A HRV nyomon követése először bosszantó lehet, az értékek ugyanis napról napra, sőt óráról órára változhatnak. Ez teljesen normális, mint már tudod, a szíved folyamatosan parancsokat kap, hogy lassítson vagy gyorsítson, attól függően, hogy az idegrendszered mely összetevője aktívabb. A trükk, hogy értékes információkat nyerj a HRV-dből, a hosszú távú tendenciák keresése.
Amikor például új edzéstervet kezdesz, vagy hosszú szünet után visszatérsz a kerékpározáshoz, már hetek alatt növekedést kell tapasztalnod a HRV-számokban. Ha azonban azt veszed észre, hogy a HRV-d néhány napig folyamatosan csökken, az a túl sok edzés jele lehet, ami rossz alvást, illetve megbetegedést eredményezhet. Ennél persze sokkal többet is megtudhatsz a HRV követéséből, különösen, ha más mérőszámokkal is párosítod. Ennek módját a sorozat egy későbbi részében fogjuk megvizsgálni. A következő cikk még arról fog szólni, hogyan követheted legjobban a HRV-det.
