Ki csinálna ilyet?
Vannak olyan emberek, akik sikeresen tartják a húsevő diétát. Néhányan csak rövid időre vállalják be, mások akár évekre is. Nincs túl sok tudományos adat magáról a diétáról, ezért a személyes beszámolókra kell hagyatkoznunk, hogy jobb képet kapjunk az érvrendszeréről. Szerencsére számtalan ilyen beszámoló létezik, és mindegyik rendkívül érdekfeszítő. Az emberek gyorsabb fogyásról, élesebb gondolkodásról, egészségesebb emésztésről és az autoimmun betegségek panaszainak enyhüléséről számolnak be. Ám ne felejtsük, hogy ezek közül az emberek közül sokaknak ez egy utolsó esély volt, nem pedig elsődleges választás. Nézzük meg közelebbről, hogyan biztosíthatja a diéta a fenti előnyöket.
A húsevő diéta elősegítheti a fogyást
Napjaink tudományos álláspontja szerint, a proteinben gazdag ételek nagyon laktatóak és távol tartják az éhségérzetet. Nincs is jobb módja a nagy mennyiségű, minőségi fehérjebevitelnek, mint megenni egy nagyadag húst. Most gondolj bele abba, milyen lenne, ha minden nap minden étkezése során ezt ennéd. Nem csak jóllakott leszel, de az agyad jutalmazó központja is sokkal kevésbé lesz aktív, ha mindig csak ugyanazokat a dolgokat eszed újra meg újra. Ezt támasztja alá azoknak az embereknek a beszámolója is, akik betartják a húsevő diétát. Csökken az éhségérzetük, és gyakran kezdenek el kevésbé rendszeresen enni, általában csupán egy-kétszeri étkezéssel egy nap. Ez a kalóriabevitel csökkenését eredményezi, ami kulcsfontosságú a fogyáshoz.
Segíthet az autoimmun betegségek kordában tartásában
A kalóriabevitel csökkenése más előnyökkel is jár. Javítja az inzulinrezisztenciát és fokozza az autofágiát, amely során a test kiüríti az anyagcsere folyamán keletkező salakanyagokat. Ennek köszönhetően leapadnak a gyulladások, és gyakran enyhülnek az autoimmun betegségek tünetei. A kutatások azt is kimutatták, hogy a húsevő diétára történő váltással jelentősen megváltozik a bélflóra, vagyis a belekben élő jótékony baktériumok képe, akár két nap után. Bár még csak a felszínt kapargatjuk a bélflóra és az egészségünk kapcsolatának mibenlétéről, de kutatások igazolják, hogy az egészséges bélflóra hat számos, krónikus gyulladásos betegség kialakulási esélyét csökkenti, továbbá hatással lehet az autoimmun betegségekre is.
Könnyíti az emésztést
A legtöbb ember számára a megfelelő mennyiségű rostbevitel egyet jelent az egészséggel. Sajnos azonban, akik súlyosabb emésztési gondokkal, például gyulladásos bélbetegséggel (IBD), vagy irritábilis bélszindrómával (IBS) küzdenek, rosszabbul érezhetik magukat rostban gazdag ételek fogyasztása után. Ha a belek gyulladtak, a rostok felsebezhetik, ezért javasolják az ilyen betegségben szenvedő embereknek, hogy váltsanak alacsony rost tartalmú étrendre. A salakanyag a tápanyag azon része, amely emésztetlenül halad végig a bélcsatornán, és amelynek nagy részét rostok teszik ki. Ezért az ilyen állapotú emberek számára ideális a húsevő diéta, hiszen az egyáltalán nem tartalmaz rostokat.
Segít az idegrendszert frissen tartani
A húsevő étrenden lévő emberek a zsírosabb húsokat kedvelik, ez a fő energiaforrásuk, hiszen a hús szinte egyáltalán nem tartalmaz szénhidrátot. Ez vezet – amellett, hogy csupán egyszer vagy kétszer esznek egy nap – a zsírégetés folyamatának beindulásához. A zsírégetés akkor indulhat meg, ha a szervezet nem jut elegendő szénhidráthoz, ezért a zsírokat fogja felhasználni. Kimutatták, hogy a ketogén étrend segíti a különböző idegrendszeri betegségek és a cukorbetegség kezelését, így talán a húsevő diéta is hasonló előnyökkel járhat.
A fentiekben leírtak lenyűgöző lehetséges előnyöket ígérnek. Ám a kérdés az, vajon mik a veszélyei az étrendváltásnak? A következő cikkünkben ennek járunk utána.
