A megfelelő testtartás
Ha országúti vagy hajlított kormánnyal ellátott gravel bringán tekersz, fogd minél lejjebb a kormányt! Ha a kezed az alsó részre teszed, a súlypontot is közelebb kerül a talajhoz, akár egy versenyautónál. Egyenletesebb lesz a súlyeloszlás az első és a hátsó kerék között, ami segíti a tapadást, különösen fékezéskor és kanyarodáskor.
„A leggyakoribb hiba, hogy a bringások feszültek és merevek, és nem jó a testhelyzetük. Így semmi menő dolgot nem tudsz csinálni!” – magyarázta Lee McCormack, kerékpáredző. „Nyomd hátra a feneked, és tartsd a törzsed vízszintesen, mintha csak plankelnél! Zárd a csípőt, a farizmok dolgozzanak, ne a négyfejű combizmok” – tanácsolta. A kezeden ne legyen súly, a lábadra helyezz mindent! Így gyakorlatilag lebeg alattad a kerékpárod.
Oda nézz, ahova tartasz!
Mindegy, milyen talajon tekersz, mindig előre kell nézned, hogy időben felfedezd a lehetséges veszélyeket, és tudj ezekre reagálni.
Ha jól csinálod, soha nem ér meglepetés. McCormack szerint, „ha akadályba ütközöl, mert nem veszed időben észre, az a te hibád: ez csak rajtad múlik.”
Olyan sebességgel haladj, ami megfelel a látókörödnek! Ha az agyad nem tudja feldolgozni, amit lát, testednek pedig nincs ideje reagálni, akkor túl gyorsan mész. Lassíts, mielőtt fejre állsz!
Kanyarokban mindig azon a ponton tartsd a szemed, amit még éppen látsz az útból, így könnyebb lesz egyenletesen bevenni. Ha gyorsabb akarsz lenni, ne kezdj el őrülten pedálozni: inkább nézz távolabb! Minél messzebbre látsz, annál gyorsabban fogsz haladni.
Ne stresszelj!
Ébernek kell lenni, és odafigyelni a veszélyekre, ez tény. Azonban ha a félelem irányít, abból baj lesz. Ha folyamatosan arra feszülsz, hogy mi sülhet el balul, akkor előbb-utóbb valami balul sül majd el! Mivel arra kormányzol, amerre nézel, ha nagyon rákoncentrálsz egy bukkanóra, lehet, hogy pontosan belehajtasz.
A megoldás: nagy levegő, és maradj a komfortzónádon belül, ami a sebességet illeti! Ne feledd, hogy elsősorban az a lényeg, hogy élvezd! Ha stresszelni akarsz, arra nagyon sok másik hely van a világon.
Ahhoz, hogy nyugodt maradj, tudatosan lazítsd el a tested, fentről lefelé haladva. Lélegezz egyenletesen, lazítsd el az állkapcsod, a vállad, hajlítsd be a könyököd, és ne szorítsd a kormányt! Hagyd, hogy a lábad a cipő talpán fekve pihenjen!
Fékezz korán, de ne gyakran!
A legnagyobb hiba, amit az emberek ereszkedéskor elkövetnek: megvárják a kanyar közepét, és csak ekkor fékeznek. Jobban jársz, ha már a kanyar előtt csökkented a sebességet, ha a kanyarban is fékezned kell, akkor nem csináltad jól.
„Ha fékezel, fékezz határozottan” – tanácsolta McCormack. Aztán hagyd, hogy kerékpárod lazán átszökjön a sziklákon vagy más nehéz terepen.
Mindig gondolkodj előre, hogy ne kelljen hirtelen fékezned! Ahhoz, hogy egyenletesen lassíts, mindkét fékkart egyformán húzd meg, 2-3 másodpercig, aztán újra! Ha túl erősen fékezel, megfájdul a kezed, és a kerékpár is kevésbé lesz kezelhető. A folyamatos fékezés pedig tönkreteszi a kerekeket és a fékbetétet.
Hajolj bele a kanyarba!
Amikor kanyarodni készülsz, nyomd le a külső pedált, és helyezd erre a lábadra a súlyt! A kanyar elején döntsd meg a kerékpárt – ne a tested! – arra, amerre kanyarodsz. Ha tehát jobbkanyar vár, akkor jobbra. Minél gyorsabb és élesebb a kanyar, annál jobban dől a bringa. Ahogy kiegyenesedik az út, úgy a biciklid is.
Ha szeretnéd igazán megismerni a kerékpárod, mielőtt elindulsz egy vad downhillezésre vele, szállj le róla, és a nyeregnél fogva told egy kicsit jobbra. Bár a kormányt nem fogod, az egész bicikli jobbra fog fordulni. McCormack szerint ez a legjobb módja a kanyarodásnak: ne a kormánnyal szenvedj, hanem a kerékpár súlyával játssz! Használd a csípőd!
Forrás: bicycling.com