Nemrég már bemutattuk, hogyan tudunk gumibelsőt cserélni defekt esetén – hosszú távon egyértelműen ez a legjobb megoldás, ha efféle bosszúság éri az embert (márpedig örök bringás alapigazság, hogy aki rendszeresen használja a kerékpárját, az vagy előbb, vagy utóbb, de szinte biztosan szembesül ezzel a problémával).
Azonban nem minden esetben áll rendelkezésünkre tartalék gumibelső, sokszor csak egy minimális helyet foglaló, filléres defektjavító, más néven foltjavító készlet van kéznél. (Vagy legalábbis erősen javasoljuk, hogy ha bringázni indulunk, legalább az egyik legyen nálunk, tehát vagy pót-gumibelső, vagy defektjavító, az ezekhez dukáló kicsiny szerszámokkal – pl. gumileszedő, kézipumpa –, úgy semmiképpen se induljunk útnak, hogy egyik sincs, mert különben a kellemes kikapcsolódásnak induló szabadidős tevékenységünk könnyen rémálomba fordulhat át).
A jó hír, hogy ezek a defektjavítók nyilván nem véletlenül készülnek, és a 21. századi technológia korában már használnak is: ideig-óráig ezekkel is biztosan kihúzhatjuk (hogy ne kelljen órákat tolnunk a bringánkat), legalább addig, amíg haza nem érünk, hogy aztán ki tudjuk cserélni a sérült gumit egy újra.
A defektjavító használata nem atomfizika, (főleg, hogy a legtöbbhöz ma már ábrákkal felokosított használati utasítás is jár), de azért a biztonság kedvéért vegyük át gyorsan, mert nagyon bosszantó lehet, ha a sebtiben megtoldozott-foldozott lyuknál nem stimmel valami a tapasszal vagy a ragasztóval (pl. nem szárad meg rendesen), és a kerék kiszerelése, belső kiszedése, majd utóbbi visszarakása és előbbi visszaszerelése után megint kezdhetjük az egészet elölről…
A defektjavítókhoz automatikusan jár egy kis darab smirglipapír, és nem véletlenül: miután megtaláltuk a sérülést a belsőn (víz alatt a legkönnyebb, figyelni a kis buborékokat – már ha van a közelben víz), a lyuk körül alaposan dörzsöljük át a felületet, hogy jobban rátapadjon majd a ragasztó és a tapasz. Ezután a tubusból nyomjunk a ledörzsölt felületre (ésszel, nem kell teljesen „eláztatni”), majd figyeljünk, és várjuk meg, amíg teljesen meg nem szárad. Ha teljesen megszáradt, a védőfóliától megszabadított javítótapaszt erre a területre pontosan, erőteljesen rányomjuk, és néhány másodpercig erősen „rádörzsöljük”. Várjunk egy kicsit, hogy minden teljesen megkössön – a mai, gyorsan száradó ragasztók korában 5-10 percnél többet már nem kell szobroznunk –, majd a tanult módon helyezzük vissza a gumit és a kereket, és folytathatjuk is utunkat a következő gumicsere-lehetőségig.
Borítókép forrása: GeekSportsGuide
