A Rhineland Study néven futó nagyszabású kutatás során 2550 főt, 30 és 94 év közötti részvevőt vizsgáltak a Német Neurodegeneratív Betegségek Központjának (DZNE) kutatói: a fizikai aktivitás adatait MRI-alapú agytérfogat- és agykéregvastagság-mérésekkel hasonlították össze. Az agy rétegeinek együttes vastagsága egyes szakemberek szerint a kognitív funkciókhoz kapcsolódik. Mindemellett az alanyok hét napon át gyorsulásmérőt is hordtak, melyek információkat gyűjtöttek az edzéseik intenzitásáról és gyakoriságáról.
Jelentős összefüggéseket találtak a rendszeres, mérsékelt fizikai aktivitás és az agytérfogat, valamint a kéregvastagság között, különösen, ami az agy motorikus és kognitív funkcióért felelő területeit illeti.
„Eredményeink szerint a fizikai aktivitás hatása az agy szerkezetére nem egyenletes, de a nagy oxigén-igényű régiókban igen jelentős” – magyarázta Fabienne Fox, kutató, a Bicycling magazinnak. Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos területek – ideértve a kisagyat, ami a mozgáskoordinációt, az egyensúlyt és az izomműködést szabályozza, és a hippokampuszt, ami a tanulásért és a memóriáért felelős – kapnak extra löketet, ha rendszeresen mozgunk.
„A legnagyobb különbség azok között látszódott, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset mozognak, és akik kicsit aktívabbak fizikailag, ami annyit jelent, hogy nem teljesen ülő életmódot folytatnak – és már ez is nagy agyegészségügyi előnyökkel jár” – mondta Fox.
Az életkoron alapuló agyi változásokat tekintve, Fox elmondta, hogy az idősebb alanyok agyára nagyobb hatással van az alacsony intenzitású mozgás, mint a fiatalokéra – utóbbiak esetében a közepes és magas intenzitású sport segített többet. De még az alacsony intenzitás apró növelése is serkentheti az agyat.
„A fizikai aktivitás és az agy szerkezete között dózis-hatás összefüggést fedeztünk fel. Az aktivitási spektrum legalacsonyabb pontján, vagyis az ülő életmódot folytató embereknél nagyon kevés fizikai aktivitás is jelentős előnyöket idéz elő. Ahogy haladunk felfelé a skálán, a hatás egyre kisebb, minél aktívabb az életmód.”
Még ha az eredmények szerényebbek is az aktívan sportolók számára, a testmozgás általános jótékony hatása nem elhanyagolható. „Az életkor előrehaladtával agyunk térfogata és kéregvastagsága csökken, idegsejteket veszítünk. Neurodegeneratív betegségek esetén ez tovább súlyosbodik. A fizikai aktivitás viszont, legalább részben, segíthet a neuronok elvesztésének megelőzésében” – mondta Fox. Ez azt jelenti, hogy a fizikai aktivitás előnyt jelenthet például az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatának csökkentésében.
Különösen akkor, ha más egészséges szokásokkal kombináljuk, mint amilyen az egészséges táplálkozás, a kognitív stimuláció és a szociális interakciók, illetve mellőzzük a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
Forrás: bicycling.com
