A madarak csicseregnek, a digitális hőmérők is gyakrabban mutatnak kétjegyű értékeket pozitív irányban, és még a napsütötte órák számaként aposztrofált, alig nyolcórás szürkeség is kezd egyre fényesebben utat törni magának a sötétségben. Egyszóval, ha lassan is, de tavaszodik, úgyhogy itt az ideje felfrissíteni a fejünkben azokat a helyszíneket, ahová érdemes kigördíteni kedvenc kétkerekű járművünket. A lista, ahogy az lenni szokott, nem teljes, várjuk szeretettel hozzászólásban a ti legkedveltebb helyszíneiteket is!
Kanyarodjatok a Dunakanyarba!
Kezdésnek a Dunakanyart teljes hosszában, Dunakeszitől egészen Szobig végigtekerni nem csekély megterhelés, de aggodalomra semmi ok, a bicikliút mellett bármikor vonatra lehet váltani, ha nem bírnátok a távot. Pihenni másképpen is fogtok tudni, Kismaros, Nagymaros, Göd és Verőce is tartogat számotokra takaros kis büféket és halsütödéket.
Irány a Lupa-tó!
Az északi tájakon maradva nyakunkba vehetünk egy szebb ívű túrát a Lupa-tóhoz és környékéhez. Magyarország homokos tengerpartja (amelyik nem a Balaton) igazi nyaralós hangulattal várja az odalátogatókat. A strand és a pálmafák ugyan még nem időszerűek, de a táj mindenért kárpótol – még a csendes, eldugott Lupa-szigetre is átkelhetünk az Ebihal büfénél. Odafelé a szentendrei HÉV-vel közlekedhetünk, de ahogyan korábban is beszámoltunk róla, az odavezető bicikliút idén vadonatúj, tükörsima aszfaltburkolatot kapott. Érdemes közben a Római-partra is elnézni, de Óbuda biciklis helyei közül ezúttal nem ezt emelnénk ki.
Várnak a magaslatok Óbudán
Az emelkedők szerelmeseinek szól ez a bekezdés, ugyanis a Hármashatár-hegy, és ott is a Guckler Károly kilátópont varázslatos rálátást biztosít Budapest északi tájaira. Ez a siklóernyősök számára is egy frekventált pont, és ha szép időben érkeztek, húszasával is láthatjátok őket repdesni. A hegymenet harcos megtétele után lefelé a menetszél, és a lankák alján a mai napig működő Fenyőgyöngye étterem nyújthat enyhülést.
Délen is van sziget!
Egy igazi felfedezetlen bringás paradicsom, ahol valószínűsíthetően nem kell majd nagy tömegekre számítani, ellenben látnivaló lesz bőven. Duna-part, néptelen utak, nádasok, öblök, holtágak, vízparti 60-as éveket idéző büfék, szerb többségű falu és még sok minden más, amit egyelőre kevesen ismernek. Ha elkötelezettek vagyunk a többszöri bejárásra, érdemes egy hónapig érvényes kerékpáros bérletet venni a HÉV-re. Kóstoló útvonalként jó lehet egy Boráros tér – Közvágóhíd – Csepel szigetcsúcs – Ráckevei Duna – Soroksári rév – Molnár-sziget – Kis-Duna – Gubacsi híd – Boráros tér körút, de a nagyra törő bringásoknak a Szigetvéget is ajánljuk, Ráckeve felöli megközelítéssel. Ebédelni a makádi gátőrház melletti Ezüstpart büfében is lehet akár.
Az elmaradhatatlan Kopaszi-gát
Dél felé indulva nem kell feltétlenül a Csepel-sziget aljáig menni egy remekbeszabott kirándulás reményében. A Rákóczi híd budai hídfőjénél elterülő Kopaszi-gát kiváló helyszín bringázni, sétálni, akár piknikezni, bár utóbbihoz még azért a csalogató napsugarak ellenére is csípős lehet az idő. Ezért a tekerés fáradalmai után az ottani vendéglátóhelyeken is lehet szusszanni egyet. Ideális hely, ha kisebb energiabefektetéssel távolabb szeretnénk kerülni a város zajától, és zöld, parkos környezetben töltenénk el egy aktív pihenésnek szentelt napot.
