Arról nem beszélve, hogy a Merida mára jelen van az abszolút csúcskategóriában, legyen szó országúti kerékpárról, enduro hegyikerékpárról, vagy éppen elektromos rásegítéssel ellátott úgynevezett pedelec bringákról. És bizony ezek mind-mind ott voltak Németországban a sajtó illetve kereskedői bemutatón. A tajvani cég nem viccelt a dologgal, a bemutatótérben nagyjából 400 kerékpár várt minket, és tesztelni is lehetett vagy kétszázat!
Persze ennyit megülni egy fenékkel nem lehet, ezért kiválasztottam a legérdekesebbeket: az eONE-Sixty 10K-t aminek az ára is a nevével harmonizál hiszen közel 10.000 EUR, a megújult Silex + gravel bike-ot, és a csúcs aero országútit a Reactot. Elsőre nagyon izzadtságszagúnak és melósnak tűnnek ezek a bringa tesztelések, de azért a négy nap alatt bőven jutott idő kapcsolatépítésre, kötetlen beszélgetésekre is. A mérnöki csapat jelentős része végig jelen volt, így akár a vacsora utáni sörözés közben leülhettél Jürgen Falke vezető tervező mellé, és megkérdezhetted a legújabb karbon technológiákról, vagy éppen a marketingesnek dobhattad fel a labdát, hogy nem durva-e egy bőven 3.000.000 forint feletti ebike-kal előrukkolni? Ezek adják az ilyen teszttáborok sava-borsát, vagy például az, amikor elmehetsz tekerni egyet José Antonio Hermidával a Merida háromszoros hegyikerékpáros világbajnokával, aki jelenleg márkanagykövetként tevékenykedik, és mindig kapható a hülyeségre.
Na de vissza a vasakhoz! Izé….szóval hát igen a vas, vagy inkább alumínium, mint vázanyag a felső kategóriában manapság nem jellemző, ezért ennek az elektromos enduro bringának a váza is karbonszálas anyagból készült. Persze a csúcsmodell mindenből a legjobbat kapta: 12 sebességes Shimano XTR Di2 elektromos váltórendszer, minden paraméterében állítható FOX rugózás, Shimano STePS E8000-es elektromos meghajtás, kormányról leengedhető nyeregcső, differenciált kerékátmérő (elöl 29” hátul 27.5”) brutálisan széles gumikkal (2.5-2.6”), és mindössze 21.9 kg-os súllyal, ami kiemelkedően alacsony az eMTB kerékpárok körében!
Mire képes ez a gép terepen? Mindenre IS, ahogy mostanában mondani szokták. A beépített Shimano motor 75 Nm-es nyomatékkal rendelkezik, aminél egy 600-as sportmotor nyomatéka csak egy kicsit kevesebb, tehát erő van bőven! 160 mm-es rugóútja asztal simaságúvá gyalulja a legdurvább terepet is, persze azért nem árt, ha te is birtokában vagy a downhillezés rejtelmeinek, de tény, hogy az eONE-SIXTY többször megmentett az eséstől mivel sokkal többet tud a lejtőzésről, mint amit én valaha is fogok. Az emelkedőkön pedig csak kiválasztottam egyet a három rásegítési fokozat közül (Eco, Trail, Boost) és már hasítottam is felfelé olyan tempóval, mintha erőnlétem Hermidáéval egyezne meg, pedig mi sem áll távolabb ettől. Nem keveset kell kicsengetni érte, de ha megteheted, akkor tedd meg! Persze lesznek belőle kedvezőbb árú kivitelek is, de azért azokhoz is komoly méretű malacperselyt kell feltörni.
Itthon rosszak az utak, ezen nincsen mit szépíteni. Versenybringával viszont jó tekerni, edzeni. Sőt, nem lenne hátrány az sem, ha murvás, földes utakon el tudnánk vele boldogulni. Tőlünk nyugatra ugyan nem rosszak az utak, de egyre többen szeretnének az autóktól távol sportolni, amire a Silex nyergében meg is van a lehetőség. Az úgynevezett gravel bike, lesarkítva egy terepezésre is alkalmas országúti kerékpárt takar. Itt ezt még megfejelték azzal, hogy nem 28”-os, azaz az országúti bicajokban megszokott kerékméretet tették bele, hanem a hegyikerékpárokból ismert 27.5”-osat, méghozzá ballonos 2.0” széles gumikkal. Így most már a terep sem akadály, sőt komoly ösvényekre is eljuthatsz vele, ha megfelelő kerékpárkezelési rutinnal rendelkezel. A sima murvás utakon, földutakon pedig eddig ismeretlen dimenziókba repít mind kanyarstabilitás, mind kényelem tekintetében.
Természetesen karbon vázzal készült a tesztbringa, de kapható lesz kedvezőbb áron alumínium vázzal is. Sokan azt gondolják, hogy egy országútin ülni kényelmetlen. Na, nekik kötelező elmenni a Merida hazai mintaboltjába a Merida Concept Store-ba, és kipróbálni (mert van erre lehetőség), mert ezen nem fog megfájdulni a derekad, vagy beállni a karod. Ez kényelmes! Nincsen azonban terepre korlátozva, ha felfújod rendesen a gumikat, akkor aszfalton is gyors lesz, persze nem úgy, mint a következő torpedó!
Hát igen. A Reacto Disc 9000-E. Ezzel ment a Tour de France-on a Bahrain Merida csapat. Szóval ehhez a feladathoz fel kell nőni. Meg le kell tudni hajolni. Ez egy aero, azaz a lehető legkisebb légellenállásra optimalizált versenygép. Minden ennek lett alárendelve, így az üléspozíció is. Könnyedén tekersz vele 30 km/h-val, de a 40-hez sem kell nagyobb lélegzetvétel. Persze nem 230 km-en, mint a nagy körversenyeken, ahol évi 30.000 kilométernyi edzéseket maguk mögött tudó profik fogatják be az áttételt.
Ebben az elektromosság csak a SRAM eTAP AXS váltórendszert mozgatja, azt viszont vezeték nélkül! A tárcsafék is a mai trendekhez igazodik, bár a profi versenyzők közül nem használják túl sokan a mai napig. Megmondom őszintén, hogy nem esett jól alsó fogásban markolni a kormányt, olyan alacsonyan volt, de a Ruhpolding környéki tükörsima aszfalton élmény volt vele a száguldás. Egyszerűen oda teremtették, és nem a hazai utakra. Itthonra inkább a Scultura, vagy a Mission Road való, ami nem csak kényelmesebb üléspozíciót nyújt, de toleránsabb a rossz utakkal szemben.
Karakterek ezreivel tudnám még teleírni ezt a cikket annyi érdekesség volt, de inkább beszéljenek a fotók!
