Egy -56 fokot mutató hőmérő és egy megpakolt bicikli fotóján akadt meg a szemem. Mivel én is szenvedélyes bikepacker vagyok, szerettem volna többet megtudni erről a srácról! Így kapcsolatba léptem vele és egy szuper beszélgetést folytattunk.
Szia Lorenzo, hol vagy jelenleg?
Szibériában. 43 nap és 2801 km után végre eljutottam Yuryung Khaya kis falujába, amely a világ legészakibb (és leghidegebb) útjának a vége.
Nem semmi! Erre a témára még visszatérünk! De először mesélj egy kicsit magadról!
23 éves vagyok, és Olaszországból származom. Az elmúlt 6 évben kerékpárral jártam a világot. Szerettem volna felfedezni a bolygót és kilépni a mindennapi élet komfortzónájából. Az egész egy utazással kezdődött a 18. születésnapomon, amikor szakadt az eső. Ebéd után elindultam egy egy hetes túrára. És imádtam! Még csak 20 napja voltam újra otthon, amikor elindultam egy újabb, nagyobb szabású kerékpáros kalandra. 8000 km-t tekertem Portugáliáig és vissza! Ezután pedig már meg sem álltam többet.
Mi a helyzet a sarki utazással? Honnan jött az ötlet?
19 évesen eltekertem a szülővárosomtól, Terniből Észak-Fokföldre. Nyolc hónapig tartott az út. Két dolog történt a túra alatt. Szinte pénz nélkül indultam el, és kreatívnak kellett lennem, hogy fenn tudjam magam tartani. De sikerült, és megtanultam, hogy a pénznek nem kell korlátnak lennie. Másodszor pedig az, hogy amikor hazaindultam Fokföldről, már tél volt és a hideghez való alkalmazkodás megváltoztatott bennem valamit. Olyan szélsőséges helyek lettek vonzók számomra, mint a -65 fokos Jakuti, a 48 fokos Szahara-sivatag, a Himalája hágói vagy a szibériai pusztaság.
Lenyűgöző. Hogyan készülsz fel egy ilyen extrém utazásra, mint amilyen a mostani szibériai utad? Mik a legnagyobb kihívások?
6 év szinte megállás nélküli kerékpározás után az erőnlét nem jelent problémát. Ami igazán fontos, hogy gondosan tervezzük meg, milyen felszereléssel indulunk el, mert ilyen szélsőséges hőmérsékleten egy hiba végzetes is lehet. A kerékpárom terhelve kb. 75 kg. Tehát még -50 fokban is izzadok, ha túl sok ruha van rajtam, ez pedig nagy probléma, mert az izzadság megfagy és lecsökkenti a testhőmérsékletem, ami nagyon veszélyes, átöltözni meg nem igazán tudok itt… Tehát valójában az izzadás minimális szinten tartásáról van szó. Alaposan átgondolt ruházattal indultam el, és elég lassan haladok. És elfogadom, hogy mindig lesz egy kis mértékű kellemetlenség emiatt, mivel a bőr mindenképpen áraszt valamennyi párát, ennek következtében minden, amit viselek, megfagy, beleértve a kesztyűt, kabátot és még a hálózsákot is az éjszaka folyamán. Az arcomat is mindig jég borítja a lélegzetem miatt.
A nehéz úton tanultam meg, hogy milyen anyagú felszereléseket válasszak. A műanyag megdermed és eltörik, ezért minden olyan cuccomnak, ami terhelés alatt van acélnak vagy alumíniumnak kell lennie.
A másik kihívás, amivel itt szembesültem, a farkasok. Hogy elkerüljem, hogy a kíváncsi farkasok éjjel meglátogassanak, ugyanazt a technikát alkalmazom, mint a helyi vadászok: vörös zászlókat rakok a sátram köré. Soha nem volt még velük, problémám. De azért van nálam egy jelzőpisztoly.
Hogy néz ki egy átlagos napod?
Nagyon korán kell kelnem, mert a reggelihez havat kell olvasztanom. Miután mindent összepakoltam, elindulok. Most már nagyon jól tudom, hogy mik a határaim, és igyekszem nem túlzásba vinni a tekerést. Ennyi utat tudok megtenni egy nap alatt a hőmérséklettől függően:
100/160km -25 ° C-ig
60/80 km -25 és -35 ° C között
50/60 km -35 és -40 ° C között
40/50 km -40 és -45 ° C között
30/40 km -45 és -50 ° C között
20/30 km -50 és -55 ° C között
Van valami érdekes vagy vicces történeted?
Tavaly télen, amikor átkeltem a sark leghidegebb pontján, két kutya követett 8 napon át, ami még bonyolultabbá tette a -45 / -55 ° fokban való tekerést. Végül kiderült, hogy nem akarnak semmi rosszat, de elképesztő élmény volt.
Kapsz valamilyen szponzori támogatást? Hogyan tartod fenn magad anyagilag?
Pénzt nem kapok szponzoroktól, csak felszerelést néha, például a Montana, a Biotex, a Schwalbe és a BIKEWORKX részéről. De eladom az utazásaimról készült fotókat azoknak, akik követnek és támogatni szeretnének, és elkezdtem felépíteni a YouTube-csatornámat is, amivel már keresek is valamennyit. De ezek csak az elmúlt évre igazak, az előző öt évben nem ismert senki. A filozófiám tehát mindig arról szólt, hogy nem sok pénzt keresek, hanem keveset költök. És kreatívnak kell lenni. Legtöbbször úgy kerestem pénzt, hogy ki tudjam fizetni a felszerelésem, hogy az utcán zsonglőrködtem pár rizzsel töltött zoknival.
Mi lenne a legfontosabb tipp, amit mondanál annak, aki nagyon hidegben akar tekerni?
A szélsőséges hőmérsékleten történő kerékpározáshoz tapasztalatra van szükség, amelyet fokozatosan kell megszerezni. Észak-Fokföldön sátorban aludtam és mobiltűzhelyen főztem, így sok mindent megtanultam, ami döntőnek bizonyult a jövőbeni, elhagyatottabb helyeken történő utazásaim szempontjából. Az egyetlen dolog, amit ajánlani tudok, az az, hogy kövesd az álmaid, és tedd meg az első lépést! A többit majd útközben megoldod.
Mi a következő projekted?
Nagyon sok ötletem van, de még nem döntöttem el, melyiket valósítsam meg. Előbb-utóbb biztosan visszatérek ide, Szibériába, talán a következő télen. Egy időre visszautazom Olaszországba a feleségemmel, aki szibériai. Itt tartózkodásom alatt találkoztunk és házasodtunk össze!
