Az ikonikus Whistler Train Gap legijesztőbb pillanatai

Szerző: Adam Marsal

Bár sok bringás bakancslistáján szerepel, csak néhány merészkednek odáig, hogy tényleg megpróbálják. A legutóbbi kísérlet a szakadék átugratására majdnem tragédiába fulladt, amikor a vakmerő biciklis lezuhant és a köveknek csapódott.

Figyelem! A videó egy brutális baleset előtti pillanatokat jelenít meg.

https://www.youtube.com/watch?v=gd6TgEZstBY

Ez tehát a hírhedt Whistler Train Gap. A szakadék, aminek átugrásához igen erős elhatározás kell. Ez az egyik legdurvább kihívás, aminek bringával nekimehetsz a bolygón. Ha elég őrült vagy hozzá, 10 méterrel a sínek fölött találhatod magad, ahogy egy száguldó vonat fölött repülsz.

Tom Walker egyike volt azoknak, akik úgy döntöttek szeretnének egy videót az ugrásról. Sajnos, a terve nem működött, lezuhant a szakadékba. A borzalmas videót jóval később tették közzé, felfedve a baleset előtti másodperceket. A súlyos sérülések ellenére Tom túlélte a szörnyű kalandot.

„Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy túléltem, üvegesre tört mindkét sarkam, a combcsontom rácsúszott a térdcsontomra és a sípcsontomon és a szárkapocscsontomon tört szét. A másik térdem becsapódott az arcomba és széttörte a felső arccsontom sok apró darabra, a szemüregeimet is szétlapítva. Amikor ott feküdtem, tényleg azt gondoltam, most van vége” – írta Tom Instagramjára. Talán azért, hogy megakadályozzon más próbálkozókat.

Mi történt?

Ha megnézzük a videót, rájöhetünk, mi történt. „Vagy beleakadt a lába a pedálba, vagy lecsúszhatott róla. Valószínűleg megpróbált megállni, de már nem lehetett. Ha nekifutásból ugratsz, van egy pont, ahonnan nincs visszaút” – magyarázta Roman Levy, a vancouveri kerékpáros, aki évekkel ezelőtt átugrotta a szakadékot.

Roman ‘Skautik’ Levy ugrás közben

Mit tudunk a szakadékról? A helyi Kenny Smith építette, aki elsőnek ugrotta meg, ekkor még a porhanyós talajról indulva. Amikor nyilvánosságra kerültek a róla készült fotók, a vasúti hatóságok majd’ megőrültek, így végül Kennynek le kellett törölni a képeket az internetről.

A következő ugrások idején már fából készült az ugrató, érkezéskor azonban még mindig élesen balra kellett fordulni, miután mindkét kerékkel egyszerre földet érsz, hogy ne ütközz bele a hatalmas fába. Azoknak, akik szélben ugrattak, esélyük sem volt arra, hogy kikerüljék a becsapódást.

Milyen érzés megcsinálni?

„A sínekről felnézve felméred a magasságot és azon gondolkodsz, vajon jó ötlet-e biciklivel leugrani onnan. Fentről már biztosan tudod, hogy nem az. Maga a kivitelezés nem olyan bonyolult, sokan képesek lennének rá egy bringaparkban, de itt túl sok minden alakulhat rosszul, a katasztrófa könnyen bekövetkezhet. Sok comb- és kulcscsont tört el odalent, amikor valaki nem hitt saját kétségeinek.”

„Az út laposan és simán kezdődik, négy-öt tekerés után lesz kicsit süppedősebb, itt nyugodtnak kell maradnod, megtartanod a sebességet és koncentrálnod az ugrásra. A fa ugrató másodpercekkel később tűnik fel, majd a levegőben is vagy. Nincs időd felmérni a hatalmas mélységet, ez az a pillanat, amikor csak a földetérésre kell koncentrálnod, ami egyébként már kevésbé trükkös, amióta megjelentek a bringások ásókkal és fűrészekkel” – meséli Roman Levy.

Mark balesete után, barátja, Roman nehezen szánta rá magát, hogy nekiinduljon. „Tudtam, hogy többen a kórházban kötöttek ki, akik megpróbálták. Szóval igen, feltenni a szemüveged és felkészülni rá, hogy leeshetsz: nagyon ijesztő.”

A fát már kivágták és a talajt is elegyengették, hogy biztonságosabb legyen az érkezés, így egyre többen ugranak, a híres kerékpárosok közül is: mint például Remy Mettailer és Yoan Barelli.

Tavaly nyáron megérkezett az első mozgáskorlátozott induló is. A cseh Daniel Barak egy balesetben veszítette el egyik lábát, amikor három éves volt, most madárként repült át a szakadék felett, új kihívást állítva fel. Ki a következő?